Gacsály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gacsály
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Petra András[1]
Irányítószám 4972
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 898 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 45,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gacsály  (Magyarország)
Gacsály
Gacsály
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 50″, k. h. 22° 45′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 50″, k. h. 22° 45′ 16″
Gacsály  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Gacsály
Gacsály
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Gacsály község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részében, a Szatmári-síkságon, a Szamos és Túr folyók között fekvő település.

Rozsály 2 km, Zajta 5 km, Szamosbecs 12 km, Szatmárcseke 25 km távolságra található.

Vonattal elérhető a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település és környéke már a bronzkorban is lakott volt, mivel határában bronzkori leletek is kerültek felszínre. Nevét írásos alakban 1263-ban találjuk először az oklevelekben. Német eredetű személynévből származik - Gottschall - jelentése: "Isten szolgája".

A 14. század elején már egyházát is említik. 1332-ben nevét Gachal-nak írták. A település egykor a Gutkeled nemzetség-beli Gacsályi családé volt. A 15. században a Kusalyi Jakcs és a Csáky családé. 1421-ben Csáky György, a székelyek ispánja kapott benne birtokot. 1427-ben Kusalyi Jakcs Mihály-tól Gacsályi Tamás-nak ítélik oda. 1459-ben a Bornemisza családbelieket iktatták be egyes részeibe, 1476-ban pedig a szántai Becsky család-ot. 1504-ben a Rozsályi Kún János kap benne részt, 1569-ben pedig Messel András és Salgay Bálint. A 17. század-ban a Bárczay, Leövey, Maróthy család, Gacsályi, Kökényesdy és más családoké. 1717-ben a török-tatár háború alatt annyira elpusztult, hogy csak 5-6 ép ház maradt benne. Hamarosan azonban újratelepült, s az 1700-as évek végére újra jelentős község. Az 1700-as években a Madarassy, Szilágyi, Papp, Egry, Leövey, Sepsy, Lipcsey, Osváth, Ujhelyi, Székely, Bölöni Nagy, és a Maróthy családoknak van benne tulajdona. A 19. század-ban az előbbi családokon kívül a Ráthonyi-családnak is van itt birtoka.

A 20. század elején Maróthy Sándor és Madarassy Sándor a település tulajdonosa.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borovszky S.: Szatmár várm.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Református temploma 1717-ben elpusztult, 1759-ben építették újjá, felhasználva a romos épület egyes részeit.

Jegyeztek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gacsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]