Gacsály
| Gacsály | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás 2013-tól | Fehérgyarmati |
| Kistérség 2012-ig | Fehérgyarmati |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Petra András[1] |
| Irányítószám | 4972 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 903 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 45,56 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 19,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gacsály
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Gacsály
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
| é. sz. 47,93065°, k. h. 22,75449° | |
Gacsály község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részében, a Szatmári-síkságon, a Szamos és Túr folyók között fekvő település.
Rozsály 2 km, Zajta 5 km, Szamosbecs 12 km, Szatmárcseke 25 km távolságra található.
Vonattal elérhető a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon.
Története [szerkesztés]
A település és környéke már a bronzkorban is lakott volt, mivel határában bronzkori leletek is kerültek felszínre. Nevét írásos alakban 1263-ban találjuk először az oklevelekben. Német eredetű személynévből származik - Gottschall - jelentése: "Isten szolgája".
A 14. század elején már egyházát is említik. 1332-ben nevét Gachal-nak írták. A település egykor a Gutkeled nemzetség-beli Gacsályi családé volt. A 15. században a Kusalyi Jakcs és a Csáky családé. 1421-ben Csáky György, a székelyek ispánja kapott benne birtokot. 1427-ben Kusalyi Jakcs Mihály-tól Gacsályi Tamás-nak ítélik oda. 1459-ben a Bornemisza családbelieket iktatták be egyes részeibe, 1476-ban pedig a szántai Becsky család-ot. 1504-ben a Rozsályi Kún János kap benne részt, 1569-ben pedig Messel András és Salgay Bálint. A 17. század-ban a Bárczay, Leövey, Maróthy család, Gacsályi, Kökényesdy és más családoké. 1717-ben a török-tatár háború alatt annyira elpusztult, hogy csak 5-6 ép ház maradt benne. Hamarosan azonban újratelepült, s az 1700-as évek végére újra jelentős község. Az 1700-as években a Madarassy, Szilágyi, Papp, Egry, Leövey, Sepsy, Lipcsey, Osváth, Ujhelyi, Székely, Bölöni Nagy, és a Maróthy családoknak van benne tulajdona. A 19. század-ban az előbbi családokon kívül a Ráthonyi-családnak is van itt birtoka.
A 20. század elején Maróthy Sándor és Madarassy Sándor a település tulajdonosa.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Források [szerkesztés]
Borovszky S.: Szatmár várm.
Nevezetességei [szerkesztés]
Református temploma 1717-ben elpusztult, 1759-ben építették újjá, felhasználva a romos épület egyes részeit.
Jegyeztek [szerkesztés]
- ↑ Gacsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
