Nyírparasznya
| Nyírparasznya | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség 2012-ig | Mátészalkai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szabó János (FIDESZ-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 4822 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 972 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 65,85 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48,02470°, k. h. 22,26360° | |
| é. sz. 48,02470°, k. h. 22,26360° | |
Nyírparasznya község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nyírparasznya az ÉK-i Nyírségben, Nyíregyházától 53 km, Mátészalkától 11 km, Vajától 10 km, Nagydobostól 5 km távolságra található.
Története[szerkesztés]
Nyírparasznya első írásos említése 1336-ból való Paraznya néven. Ekkor tűnik fel a Káta nemzetség-beli Csaholyiak kezén. A Csaholyiaknak a központi birtoktesttől távol eső falva volt.
Parasznyát 1387-ben Csaholyi Sebestyén fiai átengedték unokatestvérüknek, Klárának, Czudar Kis Péter országbíró özvegyének.
1403-ban Czudar Péter őzvegye a Zsigmond király ellen fellázadt bárók oldalára állt.
1406-ban a király elkoboztatta birtokait, és a Felcsebi Orosz Mihály fiainak adományozta, a leleszi konvent iktatta be őket a birtok tulajdonába.
Hosszú pereskedés után 1429-ben azonban a birtokok ismét a Csaholyiak tulajdonába kerültek.
Parasznya a XVII. század-ban, egészen 1696-ig a szatmári vár-hoz tartozott.
A XVIII. század-tól a XIX. század közepéig a gróf Teleki, Csáki, Pogány, Sulyok, Bay, Jármy, Irinyi és más családok birtokolták.
1885-ben Bogcha Ábrahám tulajdona, majd lánya, Erzsébet révén Várkony Ignácé, akinek itt várszerű kastélya volt. (Borovszky S.) A kastélyt 1703-ban építették, 1914-ben a Lubyaké lett, és 1924-ben rombolták le.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Itt született[szerkesztés]
- Páczelt István (1939.augusztus 22. –)okleveles gépészmérnök (1962) Az MTA Rendes Tagja (1995), Az MTA Levelezõ Tagja (1987),# a mûszaki tudomány doktora (1982),a mûszaki tudomány kandidátusa (1970)
Tudományos elismerései: Szilárd Leó ösztöndíj (2005), Pro Urbe Miskolc (2004), Gábor Dénes-díj (2001), Széchenyi-díj (megosztott) (1999), a Harkovi Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora (1994), Szent-Györgyi Albert-díj (1993)
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görög katolikus temploma a XVIII. század végén épült.
- Tájháza 2002-ben nyílt meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nyírparasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Szirmay A.: Szatm. vm. 1809. Maksai F.: A középk. Szatm. m. Bp. 1940.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||

