Szamoskér
| Szamoskér | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Mátészalkai |
| Rang | község |
| Polgármester | Teremi László[1] |
| Irányítószám | 4721 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 414 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 42,64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,71 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szamoskér
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Szamoskér
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
Szamoskér község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Szatmári-síkságon található, a Szamos folyó partján, Nyíregyházától 78 km-re keleti irányban. Szomszédos települései: nyugati irányból Szamosszeg, és tőle délkeletre Tunyogmatolcs.
[szerkesztés] Története
Szamoskér (Kér) Árpád-kori település. Nevét 1292-ben említette először oklevél Keer néven.
1292-ben Keer (Kér), a Balog-Semjén nemzetségből származó Ubul fia (Kállay) Mihály fiainak Szamos menti, annak bal partján fekvő birtoka volt.
A birtokot IV. László király halála után egy időre a Borsa nemzetségből származó Tamás fia (Kopasz) Jakab, majd az Aba nemzetségbeli Omode nádor, később pedig a Kaplon nemzetségből származó Gelénesi Jakó fia András szerezte meg.
1307-ben Ottó király visszaadta Kér birtokot Ubul fia Mihály ispán fiainak, István mesternek és testvéreinek.
1319-ben Mihály fia István mester rokonai osztoztak meg Kér birtokán.
1427-ben Keer a Szamos tulsó partján vele szemközt fekvő Kérsemjénnel együtt a Kállay család ősi birtokai közé tartozott.
1427-ben Zsigmond király a Kállay család tagjainak uj adományt adott rá, de egy részére a Zudar nembeliek is igényt támasztottak.
1494-ben a falunak már állt Szentháromság tiszteletére szentelt fatemploma is.
1548-ban Dobó Ferenc és Domokos is birtokrészt szereztek itt.
1910-ben 501 magyar lakosa volt. Ebből 33 római katolikus, 418 református, 42 izraelita volt.
A 20. század elején Szatmár vármegye Fehérgyarmati járásához tartozott.
A Kér a Szamos gyakori áradásai miatt sokat szenvedett, ezért többször is változtatta helyét.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
A református templom, mely a megyében egyedi építészeti stílusban épült. Sokan Napóleon-kalaphoz, mások viszont egy hal alakjához hasonlítják.[forrás?]
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
