Piricse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piricse
Piricse címere
Piricse címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Nyírbátori
Jogállás község
Polgármester Orosz László (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4375
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 1810 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 50,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Piricse  (Magyarország)
Piricse
Piricse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 54″, k. h. 22° 08′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 54″, k. h. 22° 08′ 46″
Piricse  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Piricse
Piricse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Piricse község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén a Nyírségben, Nyírbátortól délre található település. Nyírbátor 10 km, Mátészalka 28 km, Vállaj 21 km, Bátorliget 11 km, Nyírpilis 3,5 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település és környéke már az újkőkor óta lakott helynek számít, az itt talált régészeti leletek alapján.

Piricse nevét az oklevelekben 1299-ben említik először írásos alakban.

A 14. századból már ismerjük tulajdonosa nevét is, ekkor Petrus de Piriche nevű kisnemesi család birtoka. A 1617. században több rokon kisnemesi család: a Görbedi, Palotai, Bogáti családok birtoka, de a Görbedi családbeliek az ekkortájt Nagypiricsének nevezett falu mellett Kispiricsét is birtokolták már a 16. században is.

A 17. században a település nagy része a Vay családbeliek birtoka, melyet a szatmári béke után akkori tulajdonosától, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányától – Vay Ádámtól elkoboznak, majd Kércsy Sándor és Jósa István vásárolja meg.

A 18. században újra a Vay család birtoka a település egy része, majd a jobbágyfelszabadítás után a gróf Erős család, Gencsy család, és báró Horváth családok lettek birtokosai.

1922-től a település a nyírbátori járás körjegyzősége a hozzá tartozó környező településekkel együtt. 1950-től Nyírpilissel együtt, mint közös tanácsú község szerepel. 1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó település. 1990-től önálló önkormányzattal rendelkező település.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 94,5%-a magyar, 5,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Műemlék református temploma román stílus-ban épült, a XIII. század-ban. Alaprajzának jellegzetessége, hogy hajóinak falai nem futnak párhuzamosan, hanem a szentély felé szűkülnek.

A templom belső berendezése késő barokk stílusú, a 19. század elejéről való. Orgonáját 1936-ban Váradi Miklós építette. Érdekességek még a templom felszerelései között található ón tárgyak: 1725-ből való ón tányér, 1729-ből való ón kancsó, 1824-ből valóón kehely, és úrasztali terítője is, mely 1728-ban készült.

  • A falu római katolikus temploma 1801-ben épült a Szentháromság tiszteletére. Az egyhajós, félköríves szentélyű téglaépületnek nincs tornya. A templom déli oldala mellett áll az 1791-ben épített, műemlék jellegű fa harangláb , aminek külön érdekessége, hogy nem használtak hozzá vasszöget. A harangláb 321 és 99 kg-os harangjait Sopronban, 1929-ben öntötte Seltenhofer Frigyes.
  • A görög katolikus templom jelenlegi épülete 1870-ben épült, védőszentje Szent Miklós. Az előtte itt álló 1779-en épített templom és plébánia fa építésű volt.
  • A Júlia-liget Magyarország legnagyobb tőzegmohás babérfüzes nyírlápja (Saliceto pentandrae-Betuletum pubescentis és Betulo pubescenti-Sphagnetum). Legfontosabb növényritkasága a réti angyalgyökér (Angelica palustris).

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fedics Mihály (1851–1938), a nagy mesemondó.
  • Vadon Irén elismert jazz énekesnő. A budapesti Jazz Garden Club alapítója.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]