Nyírgelse
| Nyírgelse | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Nyírbátori | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Görög László Zsolt[1] | ||
| Irányítószám | 4362 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1081 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 39,15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nyírgelse
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nyírgelse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,75874°, k. h. 21,97461° | |||
| Nyírgelse weboldala | |||
Nyírgelse község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése, közlekedés [szerkesztés]
Nyírbátortól 13 km-re, Nyírbogáttól 7 km-re, Szakolytól 6 km-re, Nyírmihályditól 2 km-re, Nyíregyházától 40 km-re és Debrecentől 36 km-re található.
Megközelíthető a 471-es úton; vonattal elérhető a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.
Története [szerkesztés]
Aránylag későn, 1310-ben említik először, amikor a Gutkeled nemzetség tagjai osztoztak rajta pedig puszta személynévi eredetű helynév, tehát korábbi település lehet.
1387-ben már a Kállay család László nevű tagjáé volt.
1418-ban még lakott hely, Pazonyi Albert birtoka volt két sor házzal, amelyben hét telek volt, de csak négyen állott épület. Ez időben már két település áll e néven, Ógelse és Egyházasgelse; az előbbi hamarosan pusztává lett.
A XVI. század elején Peterdi János adta el 222 aranyforinton Magyi Pálnak. A XVI. század közepén 2 portája volt, földesura Bornemissza Boldizsár. (Lukinich 389.)
1552-ben 18 dézsmafizető háztartása után 80-85 lakosa lehetett. Néhány évvel később Dálnoki Székely Antal szerezte meg, és akkoriban pusztulónak mondják.
1563-ban Székely Antal és felesége, Magyi Anna követelte vissza Szennyesi Mihálytól Gelse határát és Ógelse pusztát, de a Szennyesiek továbbra is bírták egy részét.
Nagyvárad elfoglalása után ezt a területet a török alkalmilag hódoltatta, de gyakran pusztította is. 1676-ban a népet elhajtotta.
A XVIII. század elején több ízben lakatlan, földesurai is gyakran változtak.
A XIX. század-ban, a jobbágyfelszabadítás-ig jobbára kisnemes családok lakták, néhány telken volt csak jobbágycsalád.
1848 táján 34 nemes család élt itt, a lakók száma 430 volt.
A határban van, ma is élő helynév Baromlak, amelyet a Gut-Keledek 1310. évi osztozása is említ, az 1406 évi határjárás alkalmával azonban ez már alighanem puszta. Ettől kezdve a Gelsét birtokló földesurak puszta határa volt.
A középkor óta Gelse Szabolcs megyéhez, Baromlak és a hasonló sorsú Szalmad azonban Szatmár megyéhez tartozott.
Szalmad ugyanúgy Gut-Keled-birtok volt 1310-ben mint Gelse és Baromlak, 1418-ban két sor ház állott a faluban, és nagyobb része Szalmadi András fia Benedeké volt. Mindvégig osztozott Gelse és Baromlak sorsában.
A XVIII. század végén valamelyik földesura görök katolikus lakosokkal népesítette be, de önálló faluvá később sem lett. A negyedik pusztát, Újlakot ugyancsak 1310-ben említik először, de aztán nyoma vész, önálló település aligha lehetett, a XIX. század végén az Újtanya helynév őrizte meg emlékét.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Látnivalók [szerkesztés]
- Hunyadi Mátyás mellszobra
- Szent-Györgyi Albert C-vitamin Klinika
- Gepárd rombolópuska múzeum
- Református templom
- Katolikus templom
- Turul-szobor[4]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
