Nyírtét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírtét
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Kemecsei
Kistérség Baktalórántházai
Jogállás község
Polgármester Révész Dezső
Irányítószám 4554
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 1057 fő (2014. január 1.)[1]
Népsűrűség 62,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírtét (Magyarország)
Nyírtét
Nyírtét
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 18″, k. h. 21° 55′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 18″, k. h. 21° 55′ 24″
Nyírtét (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírtét
Nyírtét
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Nyírtét község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, a Nyírségben fekvő település.

Baktalórántháza 17 km, Levelek 11,5 km, Apagy 6 km, Székely6 km, Demecser 12,5 km, Berkesz 18 km, Napkor 10,5 km, Nagykálló 20,5 km távolságra található.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevét a török, kabar tigrit méltóságnévből származtatják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyírtét neve 1271-ben tűnik fel először az oklevelekben, ekkor Tityit -ként van nevezve.

1271-ben lakatlan puszta, majd IV. László király a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak adományozta.

1325-ben a nemzetség megosztozik a birtokon, s az a felosztás után az Egyed ágnak jutott. 1347-ben azonban már mai nevén írják a település nevét, és ekkor határát is megjáratták.

1461-ben birtokosa a Téthy, majd pár évvel később a petri Ders család volt birtokosa.

Az 1500-as évek közepén a petri Derzs családnak is van itt részbirtoka. 1588-ban Csomaközy Boldizsárnak és Jósa Gáspárnak van itt birtoka.

A XVIII. század végén és a XIX. század elején a Bónis, Domahidy, Bernáth, Gencsy, Korda, Berzsenyi és Szakácsy családok voltak a birtokosai.

A XX. század elején Molnár Gusztáv, és Gyula, valamint Klár Dávid a település birtokosa.

A faluban az 1900-as évek elején a községben már nagyszabású szeszgyár is működött.

A 20. század elején Szabolcs vármegye Nyírbogdányi járásához tartozott.

1910-ben 814 lakosából 812 magyar volt. Ebből 181 római katolikus, 197 görög katolikus, 399 református volt.

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom - A XIII. században épült, román stílusban. 1936-ban bővítették.
  • Motoros tájtúra - minden év májusában kerül megrendezésre. [1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]