Nyírtét
| Nyírtét | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség 2012-ig | Baktalórántházai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Révész Dezső |
| Irányítószám | 4554 |
| Körzethívószám | 42 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1071 fő (2010. jan 1.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 62,38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nyírtét
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Nyírtét
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
| é. sz. 48,00488°, k. h. 21,92338° | |
Nyírtét község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, a Nyírségben fekvő település.
Baktalórántháza 17 km, Levelek 11,5 km, Apagy 6 km, Székely6 km, Demecser 12,5 km, Berkesz 18 km, Napkor 10,5 km, Nagykálló 20,5 km távolságra található.
Nevének eredete [szerkesztés]
A település nevét a török, kabar tigrit méltóságnévből származtatják.
Története [szerkesztés]
Nyírtét neve 1271-ben tűnik fel először az oklevelekben, ekkor Tityit -ként van nevezve.
1271-ben lakatlan puszta, majd IV. László király a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak adományozta.
1325-ben a nemzetség megosztozik a birtokon, s az a felosztás után az Egyed ágnak jutott. 1347-ben azonban már mai nevén írják a település nevét, és ekkor határát is megjáratták.
1461-ben birtokosa a Téthy, majd pár évvel később a petri Ders család volt birtokosa.
Az 1500-as évek közepén a petri Derzs családnak is van itt részbirtoka. 1588-ban Csomaközy Boldizsárnak és Jósa Gáspárnak van itt birtoka.
A XVIII. század végén és a XIX. század elején a Bónis, Domahidy, Bernáth, Gencsy, Korda, Berzsenyi és Szakácsy családok voltak a birtokosai.
A XX. század elején Molnár Gusztáv, és Gyula, valamint Klár Dávid a település birtokosa.
A faluban az 1900-as évek elején a községben már nagyszabású szeszgyár is működött.
A 20. század elején szabolcs vármegye Nyírbogdányi járásához tartozott.
1910-ben 814 lakosából 812 magyar volt. Ebből 181 római katolikus, 197 görög katolikus, 399 református volt.
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom - A XIII. században épült, román stílusban. 1936-ban bővítették.
- Motoros tájtúra - minden év májusában kerül megrendezésre. [1]
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Nyírtét az utazom.com honlapján
- Nyírtét honlapja [2]
- [3]
- [4]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
