Ibrány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ibrány
Ibrány címere
Ibrány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Ibrányi
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Berencsi Béla[1]
Irányítószám 4484
Körzethívószám 42
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 6786 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 114,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 60,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ibrány (Magyarország)
Ibrány
Ibrány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 42″, k. h. 21° 42′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 42″, k. h. 21° 42′ 52″
Ibrány (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Ibrány
Ibrány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Ibrány weboldala

Ibrány város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrányi járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyíregyházától 25 kilométerre északra, a Tisza mentén, a Rétköz nyugati felén helyezkedik el, közvetlen Nagyhalász szomszédságában. A település megközelíthető autóval (Tokaj vagy Nyíregyháza felől) és az ÉMKK 4200-as (Nyíregyháza - Mága-sor - Tiszabercel), 4201-es (Nyíregyháza - Ibrány - Gávavencsellő), 4203-as (Ibrány - Nagyhalász - Dombrád), 4212-es (Nyíregyháza - Nyírszőlős - Ibrány) és 4246-os (Rakamaz - Ibrány - Kemecse) helyközi autóbusz viszonylatán.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község külterületén neolit kori település maradványait tárták fel a régészek 2008-ban.[3] A település nevét az Ibrahim személynévből származtatják. Az Ibrány név az 1280-ban kelt, László király által kiadott oklevélben szerepelt először.

A 15. században épült várkastély a török időkben végvárként szolgált, majd az 1600-as évek fordulóján Bocskai hajdúi számára nyújtott védelmet, de a Rákóczi-szabadságharc idejére már szinte teljesen elpusztult.

Az 1880-as években Tisza szabályozásával felszabaduló földterületek mezőgazdasági művelés alá vonása pozitívan hatott a település gazdasági fejlődésére. Az akkori mintegy 3000 fős lakosságával a nagy lélekszámú falvak közé számított és infrastrukturális (óvoda, iskola, majd 1962-től gimnázium is létesült) fejlettsége miatt is, fokozatosan a kistérség központjává vált.

1993-ban Göncz Árpád városi címet adományozott a szabolcsi településnek. A város két legégetőbb problémája jelenleg: a viszonylag magas munkanélküliség (28%) és a fiatalok elvándorlása.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Domboróczki László régész munkássága. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]