Ibrány
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Ibrány | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Ibrány–Nagyhalászi | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 4484 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6937 fő (2005) +/- | ||
| Népsűrűség | 114,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 60,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Ibrány
|
|||
| Ibrány weboldala | |||
Ibrány egy város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nyíregyházától 25 kilométerre északra, a Tisza mentén, a Rétköz nyugati felén helyezkedik el, közvetlen Nagyhalász szomszédságában. A település megközelíthető autóval (Tokaj vagy Nyíregyháza felől) és vasúton a 119-es számú (Nyíregyháza – Dombrád) vonalon.
[szerkesztés] Története
A település nevét az Ibrahim személynévből származtatják. Az Ibrány név az 1280-ban kelt, László király által kiadott oklevélben szerepelt először. A 15. században épült várkastély a török időkben végvárként szolgált, majd az 1600-as évek fordulóján Bocskai hajdúi számára nyújtott védelmet, de a Rákóczi-szabadságharc idejére már szinte teljesen elpusztult.
Az 1880-as években Tisza szabályozásával felszabaduló földterületek mezőgazdasági művelés alá vonása pozitívan hatott a település gazdasági fejlődésére. Az akkori mintegy 3000 fős lakosságával a nagy lélekszámú falvak közé számított és infrastrukturális (óvoda, iskola, majd 1962-től gimnázium is létesült) fejlettsége miatt is, fokozatosan a kistérség központjává vált.
1993-ban Göncz Árpád városi címet adományozott a szabolcsi településnek. A város két legégetőbb problémája jelenleg: a viszonylag magas munkanélküliség (28%) és a fiatalok elvándorlása.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát[1].
[szerkesztés] Testvérvárosok
[szerkesztés] Látnivalók
- Református templom (eredetileg román, majd 1500 körül gótikus stílusban átépített)
- Helytörténeti gyűjtemény (célja a Rétköz hétköznapjainak bemutatása)
- Ibrányi Galéria
- Földosztók (Borbás Tibor szobra – az 1919-es Károlyi-féle földreformnak állít emléket)
- Millecentenáriumi Emlékpark (1996)
- Tisza-parti strand
- Nyírvidéki Kisvasút
