Nábrád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nábrád
Nábrád címere
Nábrád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Varga Attila[1]
Irányítószám 4911
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 911 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 50,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nábrád  (Magyarország)
Nábrád
Nábrád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 17″, k. h. 22° 26′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 17″, k. h. 22° 26′ 45″
Nábrád  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nábrád
Nábrád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Nábrád község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fehérgyarmat várostól 5 km-re fekszik. Három folyó közelsége is szépíti környezetét. A Szamos 200 méterre, a Túr 2 km-re és a Tisza 5 km-re található.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nábrád, a Szamos jobb partján fekvő falu neve 1263-ban Jasztreb fia János nevében tűnt fel először.

1274-ben mint a Nábrádi család birtokát említették az oklevelekben.

1322-ben Apsa unokája János ispán jobbágyait említették, akik miatt János - Miklós nevű testvérével együtt - perben állt a Balog-Semjén nemzetségbeli Mihály fia Mihály ispánnal.

1428-ban a Nápráti család birtoka volt, s nevét ekkor Naprad-nak írták. 1433-ban Baslogsemlyén nemzetség-beli Kállói Lőkös fia Miklós perében került említésre. 1439-ben a Kistarnóczi Szaraczén család királyi adományt kapott a birtok fele részére. 1457-ben Kezy (Kézy) László kap itt részbirtokot, majd 1580-ban Császári Komoróczy János, 1583-ban Rátóti Gyulaffy András kapott itt birtokrészt.

1630-ban Nyáry István is részbirtokos volt itt királyi adomány útján, és 1656-ban Way Péter és felesége Zoltán Anna is kapott itt részbirtokot királyi adomány útján.

A 18-19. században több kisnemesi család: a Rhédey, Botka, Móricz, Szunyogh, Nábrádi, Olcsváry és Füséri családok birtoka.

A 20. század elején a Botka családé, Botka Béla örököseié, akik itt szép kúriát is építettek.

Nábrád határába olvadt az egykori Nagy-Őren település és Gáthi puszta is, melyek azonban a XV. század közepe táján elpusztultak:

Nagy-Őren helység, melyet 1452-ben Nagyewren néven említettek, de az utána következő években valószínűleg elpusztult, mivel többé nincs róla említés.

Gáthi Puszta -n 1423-ban Nábrádi János és Banki Lőrincz kaptak birtokot, melyet tőlül Pyrychei István erőszakkal elfoglalt.

Gáthi pusztáról utoljára 1426-ban van adat, ekkor még a nábrádi nemesek határát is megjáratták, majd nyoma vész, valószínűleg ez is elpusztult.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom - középkori eredetű, tégla építésű.

Itt születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nábrádon született 1792-ben. 1821-ben Nagyszalontán volt segédlelkész, 1822-től lelkész, 1832-től esperes, 1858-tól püspök helyettes, 1860-tól pedig a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. 1870 november 23-án halt meg Debrecenben.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. (helyi lakos: N. György közlése)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]