Zajta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zajta
Zajta vasútállomás
Zajta vasútállomás
Zajta címere
Zajta címere		 Zajta zászlaja
Zajta zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterKosztya Zoltán Pál (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4974
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség393 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′, k. h. 22° 48′Koordináták: é. sz. 47° 54′, k. h. 22° 48′
Zajta (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Zajta
Zajta
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Zajta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zajta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Zajta (keresztnév).

Zajta (németül: Saiten)[3] község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Csengertől 14 kilométerre északkeletre fekszik, közvetlenül a román határ mellett. A határ magyar oldalán csak két településsel szomszédos: észak (és nyugat) felől Rozsállyal, északkelet felől pedig Méhtelekkel. A román oldalon a legközelebbi szomszédja dél felől Nagypeleske (Peleș), de feltehetőleg határos Atya (Atea) és Kispeleske (Pelișor) településekkel is.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a határ magyar oldala felől csak Rozsály érintésével érhető el, a 4143-as útból kiágazó 41 135-ös számú mellékúton. Határszélét érinti még a Csegöldtől Rozsályig húzódó 4146-os út is.

A havai vasútvonalak közül a községet a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Zajta vasútállomás, amely az ország legkeletibb fekvésű vasútállomása, és ma e vasútvonal keleti végpontja; fizikailag a belterület délnyugati szélén található, közúti elérését a 41 335-ös számú mellékút teszi lehetővé. A vasút egykor nem itt ért véget: eredetileg Fehérgyarmattól egészen Szatmárnémetiig épült ki, azonban a trianoni határ kettévágta, így Zajta lett a magyar oldalon a végállomás. A Romániához került vonalszakaszt a II. világháború után felszedték, de 2009. december 13. és 2010 decembere között a vonal magyar oldalán is szünetelt a személyforgalom.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar Zah személynévből származik, ennek eredete pedig a héber eredetű latin Zacheus személynév.

Története[szerkesztés]

1314-ben Zalyta néven említik először, mint a Gutkeled nemzetség birtokai közé tartozó települést.

Területe ősidők óta lakott, északi határában újkőkori lakógödröket és kézműves tárgyakat találtak.

1314-ben a Gutkeled nemzetséghez tartozó Tiba fia Mihály mester, az Apagyi család őse testvéreivel Lászlóval, Jánossal és Tamással megosztoztak öröklött birtokaikon. Zajta ekkor Tamásnak jutott.

1461-ben nevét már Zaytha-ként írták, birtokosai ekkor a Bekcs és az Atyai családok birtoka volt.

1462-ben Atyai András fiú utód nélkül halt meg, birtokát a Rozsályi Kúnok kapták meg, akik 1476-ban megvásárolták a Gacsályi család birtokrészeit is, és ettől kezdve a rozsályi uradalomhoz tartozott, s végig annak sorsában osztozott.

1671-ben császári csapatok, s Karl von Strassaldo szatmári főkapitány pusztították el, lakói elmenekültek és 1767-ig területe lakatlan puszta volt.

Ekkor Erdőd környékéről németeket telepítettek ide, akik a romos templomot újjáépítették.

Az 1800-as években elején a település birtokosai a Maróthy, Becsky, Morvay, Osváth és Pongrácz családok, majd a későbbiekben az Ujhelyiek is.

Időközben lakosai elmagyarosodtak, így az 1945 utáni kitelepítés csak 26 személyt érintett.

1910-ben 608, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Ekkor Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásához tartozott.

Zajta trianoni békeszerződést követően pár hónapig Romániához tartozott. A – történeti források által alá nem támasztott – legenda szerint vitéz Gaál Lajos helyi iskolaigazgató, kántortanító észlelte, hogy a kihirdetett trianoni szerződés és a megállapodáson megrajzolt térkép nincs összhangban, ezért levélben fordult egykori osztálytársához, Huszár Károly miniszterelnökhöz, aminek köszönhetően végül a falu visszakerült Magyarországhoz. Ennek ellentmond a tény, hogy Huszár Károly akkor már nem volt Magyarország miniszterelnöke.[4][5][6]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
406
425
427
434
441
382
380
393
20132014201520162017202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 15,1% cigánynak, 16,7% németnek, 1,5% románnak, 1% ukránnak mondta magát (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,3%, református 41,3%, görögkatolikus 24,6%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 1,8% (9,5% nem válaszolt).[19]

2022-ben a lakosság 73,9%-a vallotta magát magyarnak, 12,9% cigánynak, 8,9% németnek, 1,8% románnak, 1,3% ukránnak, 0,3% örménynek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (26,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,7% volt római katolikus, 23,7% református, 20,8% görög katolikus, 3,7% egyéb keresztény, 0,3% ortodox, 2,9% felekezeten kívüli (37,4% nem válaszolt).[20]

Látnivalók[szerkesztés]

Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 15. századi gótikus eredetű, 1789-ben újjáépítették.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Magyarország németlakta települései magyarul és németül (Hozzáférés 2013 január 21). [2014. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 21.)
  4. ↑ Vitéz Gaál Lajos Közhasznú Kulturális Egyesület Archiválva 2015. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, zajta.hu
  5. ↑ Megyei ünnepség Zajtán, vitéz Gaál Lajos emlékoszlopának avatása. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  6. ↑ Hamvay Péter: Torzult emlékezet. HVG, XLIII. évf. 34. sz. (2022. augusztus 25.) 48. o.
  7. ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  9. ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  10. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  11. ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  12. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  13. ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  14. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  15. ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  16. ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  17. ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  18. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  19. ↑ Zajta Helységnévtár
  20. ↑ Zajta Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Németh Péter: A középkori Szatmár vármegye települései a XV. századig ISBN 978-963-7220-63-0

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zajta&oldid=26622247”