Fülesd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fülesd
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Márton László[1]
Irányítószám 4964
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 446 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 30,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fülesd  (Magyarország)
Fülesd
Fülesd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 25″, k. h. 22° 40′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 25″, k. h. 22° 40′ 29″
Fülesd  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Fülesd
Fülesd
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Fülesd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti, szatmár megyei részén, Kölcse mellett található település.
Fehérgyarmat 13,5 km, Tiszabecs, Túristvándi 12–12 km, Kölcse 4 km távolságra található.

Közúton elérhető a 491-es főúton.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fülesd nevét először 1181-ben említik , a czégényi monostor birtokösszeírásakor.

1343-ben a Kölcseyek pusztájaként tartják számon.
Nevét 1477-ben Fylesd, 1488-ban Phylesd néven említik, ebben az időben is a Kölcsey uradalomhoz tartozott. 1475-ben a Kemerey család-nak is van itt részbirtoka, melyet a Gacsályiak vettek zálogba. 1488-ban a Kölcseyek birtokuk egyrészét a Perényieknek eladták.

A 16-17. század-ban a Kölcseyek mellett több család is birtokrészt szerzett itt. 1496-ban Ujhelyi László és testvére Ágotha, Szepessy Lászlóné is birtokos Fülesden. 1507-ben Zoltán János, 1518 előtt Werbőczy István (aki ekkor cserélte el birtokait Perényi Istvánnal). 1520-ban a Báthoryak és a Guthi Országh család birtokosok itt. 1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János, Rácz Miklós a település birtokosa. 1561-ben Fekete Balogh János, 1577-ben Kubinyi László és Pongrácz Zsigmond. 1594-ben Wukityevich István is birtokosok. 1642-ben a Kölcsey család tagjai új adományt kaptak összes birtokaikra. 1664-ben Fülesden tartották a vármegyegyűlést is. 1696-ban a település az egész uradalommal együtt a szatmári várhoz tartozott, de később a Kölcseyek ismét visszakapták, és a későbbiekben is az övék maradt.
A Kölcsey család-beliek mellett azonban részbirtoka volt még itt a gróf Barkóczy, Gáspárek, a Czégényi Kende, Tarpay, és Barka családoknak is.

A 20. század elején Kölcsey Gábor, Ináncsy Károly, Tarpay Lajos, és Baka Béla a település nagyobb birtokosai.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom - 1829 és 1850 között épült késő barokk stílusban. Tornya népies, romantikus stílus-jegyeket hordoz. Deszkamennyezete 1850-ben készült. Az épületet többször is felújították: 1882-ben, 1937-38-ban, és 1957-ben is.
  • Falumúzeum – Egy régi parasztházban található.
  • Kályhamúzeum – Böszörményi Sándor öntöttvas-kályhagyüjteménye.

Itt születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csiszár Árpád 1912 március 8-án - Református lelkész, etnográphus, a Beregi Múzeum igazgatója

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyeztek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]