Fülesd
| Fülesd | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás 2013-tól | Fehérgyarmati |
| Kistérség 2012-ig | Fehérgyarmati |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Márton László[1] |
| Irányítószám | 4964 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 463 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 30,76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,05 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Fülesd
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Fülesd
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
| é. sz. 48,02369°, k. h. 22,67471° | |
Fülesd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti, szatmár megyei részén, Kölcse mellett található település.
Fehérgyarmat 13,5 km, Tiszabecs, Túristvándi 12–12 km, Kölcse 4 km távolságra található.
Közúton elérhető a 491-es főúton.
Története [szerkesztés]
Fülesd nevét először 1181-ben említik , a czégényi monostor birtokösszeírásakor.
1343-ben a Kölcseyek pusztájaként tartják számon.
Nevét 1477-ben Fylesd, 1488-ban Phylesd néven említik, ebben az időben is a Kölcsey uradalomhoz tartozott. 1475-ben a Kemerey család-nak is van itt részbirtoka, melyet a Gacsályiak vettek zálogba. 1488-ban a Kölcseyek birtokuk egyrészét a Perényieknek eladták.
A 16-17. század-ban a Kölcseyek mellett több család is birtokrészt szerzett itt. 1496-ban Ujhelyi László és testvére Ágotha, Szepessy Lászlóné is birtokos Fülesden. 1507-ben Zoltán János, 1518 előtt Werbőczy István (aki ekkor cserélte el birtokait Perényi Istvánnal). 1520-ban a Báthoryak és a Guthi Országh család birtokosok itt. 1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János, Rácz Miklós a település birtokosa. 1561-ben Fekete Balogh János, 1577-ben Kubinyi László és Pongrácz Zsigmond. 1594-ben Wukityevich István is birtokosok. 1642-ben a Kölcsey család tagjai új adományt kaptak összes birtokaikra. 1664-ben Fülesden tartották a vármegyegyűlést is. 1696-ban a település az egész uradalommal együtt a szatmári várhoz tartozott, de később a Kölcseyek ismét visszakapták, és a későbbiekben is az övék maradt.
A Kölcsey család-beliek mellett azonban részbirtoka volt még itt a gróf Barkóczy, Gáspárek, a Czégényi Kende, Tarpay, és Barka családoknak is.
A 20. század elején Kölcsey Gábor, Ináncsy Károly, Tarpay Lajos, és Baka Béla a település nagyobb birtokosai.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom - 1829 és 1850 között épült késő barokk stílusban. Tornya népies, romantikus stílus-jegyeket hordoz. Deszkamennyezete 1850-ben készült. Az épületet többször is felújították: 1882-ben, 1937-38-ban, és 1957-ben is.
- Falumúzeum – Egy régi parasztházban található.
- Kályhamúzeum – Böszörményi Sándor öntöttvas-kályhagyüjteménye.
Itt születtek [szerkesztés]
- Csiszár Árpád 1912 március 8-án - Református lelkész, etnográphus, a Beregi Múzeum igazgatója
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szatmár vármármegye
Jegyeztek [szerkesztés]
- ↑ Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
