Szamosangyalos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamosangyalos
Szamosangyalos címere
Szamosangyalos címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Csengeri
Jogállás község
Polgármester Erdős Albert (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4767
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 477 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 61,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szamosangyalos  (Magyarország)
Szamosangyalos
Szamosangyalos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 23″, k. h. 22° 38′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 23″, k. h. 22° 38′ 41″
Szamosangyalos  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Szamosangyalos
Szamosangyalos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Szamosangyalos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő Szamos-parti település. Csenger 8,5 km, Ököritófülpös 13 km, Fehérgyarmat 30 km, Porcsalma 6 km, Pátyod 3 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szamosangyalos az oklevelek szerint már az 1300-as években is jelentős hely lehetett, mivel 1381-ben már egyházát is említik az okiratok. Neve ekkor már Angyalos (Angalus) volt.

1429-ben már a Csaholyi család birtokaként tartják számon.

1545-ben Bornemisza Boldizsár, Csaholyi Anna és Tardy Mihály kaptak rá királyi adományt.

1547-ben a csaholyiak fiú ágának kihaltával Csaholyi Imre leányait fiusították, és őket is a birtokba iktatták. Ekkor a Csaholyi uradalomhoz tartozott.

1568-ban Csaholyi Anna fiait Melith Istvánt, Pált és Györgyöt iktatták Angyalos birtokába.

1696-ban a szatmári várhoz tartozott, de később az említett családoké lett ismét.

A 18. század végén, 19. század derekán a Domahidy, Pusztay, Czirjék, Iklódy, Rátonyi, Szintay, Farkas, Kerekes és Darvay családoké volt.

A 20. század elején pedig a Domahidy és Galgóczy családoknak is volt itt birtoka.

A Domahidy-kastélyt 1850 után Domahidy Ferenc építtette klasszicista stílusban, majd a későbbiekben eklektikus stílusban építtette át.

A kastély egykori úrnője gróf Teleki Blanka tulajdonában sok értékes, nagybecsű tárgyat őriztek itt. 1500 kötetes könyvtárat, régi kordovai metszett bőröket kasztíliai nemesek címereivel, 15. század-i majolikákat, régi festményeket, melyek közül az egyik állítólag Murillótól való volt. Régi akvarelleket, Rembrandt tollrajzait, régi gazdag kéziratgyűjteményt, stb.

A kastélyhoz valamikor nagyterjedelmű gondozott park is tartozott.

A kastély épületét 1958-ban műemléki védelem alá helyezték., a megyei önkormányzat tulajdona. 1996-os helyreállítása óta egészségügyi intézmény működik benne.

Puszta-Jánosi elpusztult falu Angyalos határába esik,melyről 1477-ben írnak az okiratok, de aztán a törökdúlások áldozatául esett. A falu helyén egy harangot is találtak, melyet Csengerbe vittek, s egy oltári kelyhet, mely Porcsalmára került.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1876-ban Jókai Mór is járt Szamosangyaloson, hogy képviselőtársait – Domahidy Ferencet és Istvánt meglátogassa.

Hírnevet szerzett Szamosangyalosiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastély légifotója
  1. Szamosangyalos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]