Zsurk
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Zsurk | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Záhonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pócsikné Vakula Ágnes[1] | ||
| Irányítószám | 4627 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 704 fő (2011. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 46,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zsurk
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Zsurk
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,41068°, k. h. 22,21858° | |||
| Zsurk weboldala | |||
Zsurk község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Záhonyi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zsurk egyutcás, szalagtelkes település a Nyírség északi csücskében; ősi tiszai átkelőhely Kisvárda és Munkács között féluton. Az Észak-Alföld legészakibb települése.
Nevének eredete [szerkesztés]
Személynévi eredetű helynév, a szláv nyelvből származó Sur vagy Zsur az alapja.
Története [szerkesztés]
Először egy átiratban megmaradt, 1067 táján keletkezett oklevél említi. Ebből tudhatjuk, hogy az Aba nemzetségbeli Péter ispán itteni birtokát több más helységgel együtt a százdi apátságnak adományozta. Külön értéke az oklevélnek, hogy megnevezi a község egyházát, a Szent Márton tiszteletére emelt kápolnát.
1212-ben II. Endre király Bánk bánnak, Bihar megye főispánjának adományozta.
1322-ben már a Losonczy Bánffy család tulajdonában volt. 1353-ban a Zichy-okmánytár említette nevét Surk néven.
A XV-XVI. században a Losonczi családé és a szentmártoni uradalomhoz tartozott. 1477-ben a Zsurk a Leleszi konvent birtokába került, majd a gróf Forgách család birtoka lett.
1556-ban mintegy 65-70 lakója lehetett. 1588-ban 58 jobbágycsalád lakott itt, 1591-ben a szentmártoni uradalmat Forgách Zsigmond megszerezte, ettől kezdve a Forgách család tulajdona maradt 1945-ig.
A XX. század elején 139 háza, 896 többségében református lakosa volt.
1910-ben 1027 lakosából 1006 magyar, 18 szlovák, ebből 124 római katolikus, 760 református, 98 izraelita volt.
A Tiszai járáshoz, majd 1950-től a kisvárdaihoz tartozott közigazgatási szempontból. Az 1990. és 1994. évi önkormányzati választások során mind a polgármester /Pócsik Barnabás/, mind a képviselőtestület a független jelöltek közül került ki.
A falu határában a kilencvenes évek közepén épült egy vodkagyár, mely csakhamar a szervezett bűnözés elleni nyomozás egyik célpontja lett, s mellyel kapcsolatban számos visszaélést, csalást tártak fel. Az ügy a korabeli sajtóban nagy visszhangot kapott, mivel a szálak egészen a környezetvédelmi miniszterig, Baja Ferencig nyúltak fel, aki összesen mintegy 80 millió forint állami támogatást adott a cégnek és maga is jelen volt a megnyitó ünnepségen.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Építészeti, kulturális emlékek [szerkesztés]
Református templomáról az első említés 1700-ban keletkezett. A jelenlegi templom 1891-ben épült, állítólag a régi templom másaként őrzi annak formáját és nagyságát. Csúcsában gombos zászló van, melyen az 1891. évi helyreállítási dátum olvasható. 1924-ben majd 1997-ben renoválták
Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság [szerkesztés]
Zsurk község népességszáma 704 fő, évtizedek óta fokozatosan csökken. Ez összefüggésben van a település elöregedésével, több a halálozás, mint az élveszületés. Az időskorúak aránya 6 százalékponttal meghaladja a megyei átlagot. A ki- és beköltözések aránya nem jelentős.
Saját háziorvos nem áll a lakosság rendelkezésére, a szociális alapellátás keretében házi segítségnyújtásban részesülők száma 26.
A 25 férőhelyes óvodába 1996-ban 33 gyermeket írattak be, az általános iskolásokat iskolabusz szállítja Záhonyba az első osztálytól nyolcadikig.
Művelődésre a 2002 ben felújított faluházban van lehetőség. A könyvtárban 4,3 ezer db kötettel várja az olvasókat.
A környező települések VOLÁN autóbuszjárattal érhetők el.
Az infrastrukturális fejlettségi szint kielégítő. Villannyal, vezetékes ivóvízzel a lakások ellátottak, ez évben fejeződött be a gázvezeték-hálózat kiépítése, A telefonhálózat bővítése folyamatban van, cél az igények maximális kielégítése. A burkolt, portalanított utak aránya 80%. A kommunális szilárd hulladék összegyűjtését egyéni vállalkozó végzi, 1997-ben valósul meg az új lerakótelep. A folyékony hulladékot 60%-ban tartálykocsival szállítják el a mellékutcák végére. A helyi vízmű tulajdonosa az önkormányzat.
A településen egy betéti társaság és 10 egyéni vállalkozó tevékenykedik. A kiskereskedelmi boltok száma 4, ebből 3 élelmiszerrel látja el a lakosságot. A 15%-os regisztrált munkanélküliség.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu:Szabolcs vármegye
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Zsurk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
