Zsurk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Zsurk
Zsurk címere
Zsurk címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Záhonyi
Kistérség Záhonyi
Jogállás község
Polgármester Pócsikné Vakula Ágnes[1]
Irányítószám 4627
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 739 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 46,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsurk  (Magyarország)
Zsurk
Zsurk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 24′ 38″, k. h. 22° 13′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 38″, k. h. 22° 13′ 07″
Zsurk  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Zsurk
Zsurk
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Zsurk weboldala

Zsurk község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Záhonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsurk egyutcás, szalagtelkes település a Nyírség északi csücskében; ősi tiszai átkelőhely Kisvárda és Munkács között féluton. Az Észak-Alföld legészakibb települése.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Személynévi eredetű helynév, a szláv nyelvből származó Sur vagy Zsur az alapja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először egy átiratban megmaradt, 1067 táján keletkezett oklevél említi. Ebből tudhatjuk, hogy az Aba nemzetségbeli Péter ispán itteni birtokát több más helységgel együtt a százdi apátságnak adományozta. Külön értéke az oklevélnek, hogy megnevezi a község egyházát, a Szent Márton tiszteletére emelt kápolnát.

1212-ben II. Endre király Bánk bánnak, Bihar megye főispánjának adományozta. 1322-ben már a Losonczy Bánffy család tulajdonában volt. 1353-ban a Zichy-okmánytár említette nevét Surk néven. A 15.-16. században a Losonczi családé és a szentmártoni uradalomhoz tartozott. 1477-ben a Zsurk a Leleszi konvent birtokába került, majd a gróf Forgách család birtoka lett. 1556-ban mintegy 65-70 lakója lehetett. 1588-ban 58 jobbágycsalád lakott itt, 1591-ben a szentmártoni uradalmat Forgách Zsigmond megszerezte, ettől kezdve a Forgách család tulajdona maradt 1945-ig. A 20. század elején 139 háza, 896 többségében református lakosa volt. 1910-ben 1027 lakosából 1006 magyar, 18 szlovák, ebből 124 római katolikus, 760 református, 98 izraelita volt.

A Tiszai járáshoz, majd 1950-től a kisvárdaihoz tartozott közigazgatási szempontból. Az 1990. és 1994. évi önkormányzati választások során mind a polgármester /Pócsik Barnabás/, mind a képviselőtestület a független jelöltek közül került ki. A falu határában a kilencvenes évek közepén épült egy vodkagyár, mely csakhamar a szervezett bűnözés elleni nyomozás egyik célpontja lett, s mellyel kapcsolatban számos visszaélést, csalást tártak fel. Az ügy a korabeli sajtóban nagy visszhangot kapott, mivel a szálak egészen a környezetvédelmi miniszterig, Baja Ferencig nyúltak fel, aki összesen mintegy 80 millió forint állami támogatást adott a cégnek és maga is jelen volt a megnyitó ünnepségen.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Építészeti, kulturális emlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Református templomáról az első említés 1700-ban keletkezett. A jelenlegi templom 1891-ben épült, állítólag a régi templom másaként őrzi annak formáját és nagyságát. Csúcsában gombos zászló van, melyen az 1891. évi helyreállítási dátum olvasható. 1924-ben majd 1997-ben renoválták

Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsurk község népességszáma 704 fő, évtizedek óta fokozatosan csökken. Ez összefüggésben van a település elöregedésével, több a halálozás, mint az élveszületés. Az időskorúak aránya 6 százalékponttal meghaladja a megyei átlagot. A ki- és beköltözések aránya nem jelentős.

Saját háziorvos nem áll a lakosság rendelkezésére, a szociális alapellátás keretében házi segítségnyújtásban részesülők száma 26.

A 25 férőhelyes óvodába 1996-ban 33 gyermeket írattak be, az általános iskolásokat iskolabusz szállítja Záhonyba az első osztálytól nyolcadikig.

Művelődésre a 2002 ben felújított faluházban van lehetőség. A könyvtárban 4,3 ezer db kötettel várja az olvasókat.

A környező települések VOLÁN autóbuszjárattal érhetők el.

Az infrastrukturális fejlettségi szint kielégítő. Villannyal, vezetékes ivóvízzel a lakások ellátottak, ez évben fejeződött be a gázvezeték-hálózat kiépítése, A telefonhálózat bővítése folyamatban van, cél az igények maximális kielégítése. A burkolt, portalanított utak aránya 80%. A kommunális szilárd hulladék összegyűjtését egyéni vállalkozó végzi, 1997-ben valósul meg az új lerakótelep. A folyékony hulladékot 60%-ban tartálykocsival szállítják el a mellékutcák végére. A helyi vízmű tulajdonosa az önkormányzat.

A településen egy betéti társaság és 10 egyéni vállalkozó tevékenykedik. A kiskereskedelmi boltok száma 4, ebből 3 élelmiszerrel látja el a lakosságot. A 15%-os regisztrált munkanélküliség.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zsurk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]