Tákos
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Tákos | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás 2013-tól | Vásárosnaményi | ||
| Kistérség 2012-ig | Vásárosnaményi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga János[1] | ||
| Irányítószám | 4845 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 375 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 34,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tákos
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tákos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48° 9′ 14,54″, k. h. 22° 25′ 39,97″ | |||
| Tákos weboldala | |||
Tákos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Tákos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Beregi-síkságon található kis település. A 41-es főút mellett, Mátészalkától 28 km, Vásárosnaménytól, Beregsuránytól 11–11 km, Csarodától 3 km távolságra található.
Története [szerkesztés]
Tákos első írásos említése 1321-ből való egy perrel kapcsolatban, amely szerint Kállai Ubul feldúlta fia, a Kaplon nemzetség-beli Sándor mester tákosi birtokát.
A 15. század-ban a Csarnavodai, Surányi és a velük rokon Makray család révén a Szepesi család-beliek is bírták egy részét.
1488-ban a Csicseri Orosz család is birtokot szerzett a településen.
1500-ban a falu egy részét Murgai János kapta királyi adományként.
Az 1567. évi adóösszeírásban Tákosi Pál, Szalmadi Imre és Görbedi László voltak a település földesurai.
A 17. század második felében a Csicseri Orosz családnak volt itt birtoka és udvarháza, a 18-19. században pedig a Buday család birtokolta.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református temploma 1766-ban épült, paticsfallal, zsindelytetővel. Mellette álló faépítésű tornyát eredeti stílusban újraépítették. A templom belsejében egyedi, festett berendezés található. 1766-1799-ből való mennyezete 58 festett virágos kazettából áll: a kazettás famennyezetet Asztalos Ládor Ferenc készítette. Fő motívuma a tulipán. Padlója döngölt sár. A templomot "mezítlábas Notre-Dame" néven is nevezik.
- Híresek az itt készült "beregi keresztszemes" kézimunkák is, melyeket még ma is készíti a lakosság
Természeti értékei [szerkesztés]
A település határában található a 600 hektár kiterjedésű Bockereki-erdő, mely a tájvédelmi körzet része.
Égerlápos erdők, gyöngyvirágos-tölgyesek foltjai tarkítják a tájat.
A fekete gólyák kedvenc fészkelőhelye, de megtalálható itt a keresztes vipera ritka fekete változata is.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
