Tákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Tákos
Tákos címere
Tákos címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Vásárosnaményi
Kistérség Vásárosnaményi
Jogállás község
Polgármester Varga János[1]
Irányítószám 4845
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 357 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 34,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tákos  (Magyarország)
Tákos
Tákos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 15″, k. h. 22° 25′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 15″, k. h. 22° 25′ 40″
Tákos  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tákos
Tákos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tákos weboldala

Tákos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tákos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Beregi-síkságon található kis település. A 41-es főút mellett, Mátészalkától 28 km, Vásárosnaménytól, Beregsuránytól 11–11 km, Csarodától 3 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tákos első írásos említése 1321-ből való egy perrel kapcsolatban, amely szerint Kállai Ubul feldúlta fia, a Kaplon nemzetség-beli Sándor mester tákosi birtokát.

A 15. század-ban a Csarnavodai, Surányi és a velük rokon Makray család révén a Szepesi család-beliek is bírták egy részét.

1488-ban a Csicseri Orosz család is birtokot szerzett a településen.

1500-ban a falu egy részét Murgai János kapta királyi adományként.

Az 1567. évi adóösszeírásban Tákosi Pál, Szalmadi Imre és Görbedi László voltak a település földesurai.

A 17. század második felében a Csicseri Orosz családnak volt itt birtoka és udvarháza, a 18-19. században pedig a Buday család birtokolta.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom légifotója
  • Református temploma 1766-ban épült, paticsfallal, zsindelytetővel. Mellette álló faépítésű tornyát eredeti stílusban újraépítették. A templom belsejében egyedi, festett berendezés található. 1766-1799-ből való mennyezete 58 festett virágos kazettából áll: a kazettás famennyezetet Asztalos Ládor Ferenc készítette. Fő motívuma a tulipán. Padlója döngölt sár. A templomot "mezítlábas Notre-Dame" néven is nevezik.
  • Híresek az itt készült "beregi keresztszemes" kézimunkák is, melyeket még ma is készíti a lakosság

Természeti értékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település határában található a 600 hektár kiterjedésű Bockereki-erdő, mely a tájvédelmi körzet része.

Égerlápos erdők, gyöngyvirágos-tölgyesek foltjai tarkítják a tájat.

A fekete gólyák kedvenc fészkelőhelye, de megtalálható itt a keresztes vipera ritka fekete változata is.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]