Kígyós
| Kígyós (Кідьош) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Beregszászi járás |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1332 |
| Irányítószám | 90243 |
| Körzethívószám | +380 03141 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 895 fő (2001) +/- |
| Magyar lakosság | 781 |
| Népsűrűség | 688,46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 115 m |
| Terület | 1,3 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kígyós
Pozíció Ukrajna térképén
|
|
| é. sz. 48° 13′ 05″, k. h. 22° 41′ 51″ | |
Kígyós (ukránul Кідьош (Kigyos / Kid'osh), korábban Зміївка (Zmijivka / Zmiyivka)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Beregszásztól 4 km-re északkeletre, a Szernye-tó déli partján fekszik, önálló község 2001 óta.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét a Kígyós patakról kapta, amely mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
Kígyós nevét 1332-ben Kykos néven említette először oklevél, de a település ennél jóval régebben keletkezett.
A falu az egykori Szernye-mocsár déli partjára települt.
Kígyós eleinte királyi birtok volt, majd 1364-ben a beregszászi domonkos szerzetesek kapták meg adományként. A 16. században említik őket, mint Kígyós birtokosait.
1557-ből való a helység pecsétnyomója is.
A falu birtokosai a 17. századtól a Perényi család tagjai és a Forgáchok, majd a 19. századtól a Károlyi család tagjai voltak.
Kígyós lakossága a Reformáció idején református hitre tért át. 1540-ben vették át a katolikus templomot, 1595-ben már virágzó gyülekezetként említették.
1910-ben 446, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 968 lakosából 850 (90%) a magyar. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma 13. – 14. századi, a faluszéli dombon épült, egykor kolostor is állt mellette. 1590-ben lett a reformátusoké. 1657-ben tűzvész rongálta meg, a 18. század középén és 1827-ben újították fel. 1911-ben 14. századi freskókat fedeztek fel benne. Fa harangtornya 18. századi.
- Ardói-hegy nyúlványai - festői szépsége révén a környék kedvelt kirándulóhelye.
Híres kígyósiak[szerkesztés]
- Derceni Ibolya - a Beregi szőttesek készítője és a népművészet mestere.
Források[szerkesztés]
- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
Külső hivatkozás[szerkesztés]
|
||||||||
