Ilosva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ilosva (Іршава)
Ilosva címere
Ilosva címere
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Ilosvai járás
Rang Város
Irányítószám 90100
Körzethívószám +380 3144
Népesség
Teljes népesség 9515 fő (2001) +/-
Magyar lakosság 200
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 130 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ilosva (Ukrajna)
Ilosva
Ilosva
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 19′ 02″, k. h. 23° 02′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 02″, k. h. 23° 02′ 15″
Ilosva weboldala

Ilosva (ukránul Іршава [Irsava / Irshava]) város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ilosvai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszőlőstől 18 km-re északra, a Borzsa folyó jobb partján, az Ilosva-patak mentén fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv jelsa (= égerfa) főnévből származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ilosva és környéke már az őskorban lakott hely volt.

Nevét 1341-ben említették először az oklevelekben Makszemháza néven, mint Ilosvai Oláh Tihamér fiának Makszemnek birtokát.

Határában a Sztremtura-hegyen honfoglalás előtti földvár nyomai láthatók. A földvár kapcsolatban volt az az ugyanaz időkből származó Bagaszlov és Selesztó Háthegységben levő várakkal.

Ilosva Szombati felőli egyik magaslatán állnak Bodoló várának romjai, anyagát nagyrészt az új templom építéséhez használták fel.

A település az Ilosvay család ősi fészke. Az Árpád-kori eredetű család egyik őse 1200 körül kapott új adományt itteni birtokaira. Öt fia az egymással határos öt helységben: Ilosva, Bilke, Komlós, Dolha, és Lipcse településeken alapította meg az Ilosvay, Bilkey, Komlósy, Dolhay és Lipcsey családokat. A család Mátyás királytól még pallosjogot is nyert.

A 19. században az Ilosvay családnak itt több kastélya is volt, itt székelt a királyi járásbíróság.

A 19. században az Ilosvayakon kívül birtokosok voltak itt a Bessenyei, Komoróczi, Ajtai családok is.

1910-ben 1919 lakosából 969 ruszin és 947 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. Ma 7200 lakosából csak 200 a magyar.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]