Gelénes
| Gelénes | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Vásárosnaményi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Fülöp Károly (független)[1] |
| Irányítószám | 4935 |
| Körzethívószám | 45 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 525 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 28,76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 20,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 27′Koordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 27′ | |
 Gelénes
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |
| Gelénes weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gelénes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gelénes község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A vármegye északkeleti szélétől nem messze, a Beregi-Tiszaháton fekszik, a Mic- és a Csaroda-patak közelében, néhány kilométerre az ukrán határtól.
Természeti értékei: Bockereki-erdő, Báb-tava.
A szomszédos települések: észak felől Barabás, kelet felől Beregdaróc, dél felől Csaroda, délnyugat felől Tákos és Vásárosnamény (Gergelyiugornya), nyugat felől pedig Vámosatya.
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton érhető el, Barabás és Csaroda felől a 4124-es, Vámosatya és Beregdaróc felől a 4122-es út köti össze.
Autóbusszal 26 kilométerre van Vásárosnaménytól.
Története[szerkesztés]
Gelénes nevét az oklevelek 1301-ben említették először Gelienus néven.
A település a Gutkeled nemzetség birtoka volt.
1301-ben Daróci István fia János a birtok keleti felét rokonának Pál fia Lőrincnek adta hitbér, jegyajándék és leánynegyed fejében. 1321-ben részeket szerzett még itt a család tagjai közül Detricus fia Mátyás, valamint Pál fia beregi ispán is, aki a birtok keleti felét is megvette Balkányi Lőrinc unokáitól. 1334-ben papja 3 gs. pápai tizedet fizetett.
Az 1400-as években a településnek földtöltéssel megerősített vára is volt, mely ekkor Upor László tulajdonában volt. 1474-ben Hunyadi Mátyás parancsára a vármegye a várat leromboltatta.
1524-re azonban Perényi János tulajdonában volt. 1567-ben a tatárok elpusztították a várat és a falut is. 1611-ben a Várdai család fiú ágának kihalta után leányági örökségként Melith Péter birtoka lett.
1658-ban a Barkóczy családé volt.
A 18. században több család is birtokosa volt; így a Jósa, Bárczay, Péchy családok is.
1900-ban 766 lakos élt itt, 115 házban.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 569 | 567 | 574 | 607 | 516 | 525 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 14% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% ukránnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,7%, református 84,8%, görögkatolikus 2,3%, felekezeten kívüli 0,2% (10% nem válaszolt).[4]
2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 1,6% ukránnak, 0,4% németnek, 0,2% bolgárnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,5% volt római katolikus, 62,2% református, 2,5% görög katolikus, 1,4% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).[5]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
| 1990-'94 | 1994-'98 | 1998-'02 | 2002-'06 | 2006-'10 | 2010-'14 | 2014-'19 | 2019- |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Baska Gyuláné | Fülöp Károly | ||||||
| – | – | ||||||
| Év | Jelöltek száma |
Részvétel | Megválasztott polgármester | Szavazat | Forrás | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| név | szervezet | db | érv.% | |||||
| 1990 | (nincs adat) | Baksa Gyuláné | – | (nincs adat) | [6] | |||
| 1994 | 4 | 85% | Baksa Gyuláné | – | 187 | 47% | [7] | |
| 1998 | 1 | 51% | Baksa Gyuláné | – | 307 | 100% | [8] | |
| 2002 | 2 | 77% | Fülöp Károly | – | 228 | 62% | [9] | |
| 2006 | 3 | 85% | Fülöp Károly | – | 335 | 80% | [10] | |
| 2010 | 1 | 58% | Fülöp Károly | – | 251 | 100% | [11] | |
| 2014 | 1 | 51% | Fülöp Károly | – | 227 | 100% | [12] | |
| 2019 | 2 | 66% | Fülöp Károly | – | 199 | 59% | [1] | |
Nevezetességei[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Gelénes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Gelénes Helységnévtár
- ↑ Gelénes Helységnévtár
- ↑ G települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gelénes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gelénes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Gelénes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Gelénes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Gelénes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Gelénes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
