Fábiánháza
| Fábiánháza | |||
 |
|||
| Görög katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Mátészalkai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Gyarmati Endre[1] | ||
| Irányítószám | 4354 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1706 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 62,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Fábiánháza
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Fábiánháza
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| Fábiánháza weboldala | |||
Fábiánháza község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Nyírség szélén, Nagyecsed mellett fekvő település. Nagyecsed 2,5 km, Mérk 7,5 km, Tiborszállás 9,5 km, Mátészalka 15 km, Nyírcsaholy 8 km, Nyírbátor 21 km-re található.
[szerkesztés] Nevének eredete
A falu neve a latin Fabianusból való magyar Fábián személynév és a -háza birtokos személyragos szó összetételéből keletkezett. Ez a névadás a XIII-XIV. században volt jellemző.
A falu másik neve Bohol volt. Ez török eredetű személynév lehetett, amely a boy "parancsnok, úr, vezér" és az ul "fiú" szó összetétele.
[szerkesztés] Története
A település nevének első írásos említése 1341-ből való, ekkor tűnik fel a Hont-Pázmány nemzetség birtokaként, és ekkor megemlítik másik nevét Bohol-t is.
A falu Ecsed, Sárvármonostora, Szentmárton és Terem között feküdt, templomát már ekkor említik: Szent Benedek apát és hitvalló tiszteletére emelték.
A falu a 13. század körül keletkezhetett, valószínűleg a Hontpázmányok egyik tagja telepítette.
1332-ben a Hontpázmány nemzetségbeli Mojs fia Mihály adta zálogba.
1341-ben a szomszéd Báthori Bereck fiai 82 márkáért megveszik, és ecsedi uradalmukhoz csatolják.
A 15. században a Báthoriak mellett a Báth családnak is volt benne birtoka, melyet 1430-ban ezt a rokonok örökölték. Egy része az Országh családnak jutott, de ők elzálogosították 1487-ben a Harasztiaknak.
A Báthori család kihalása után egy ideig a királyé volt, később pedig a Bethleneké és Rákócziaké.
A falu századokon át az ecsedi uradalomhoz tartozott.
1746-1748 között gróf Károlyi Ferenc vette meg, és egészen a 20. század elejéig a Károlyi család volt a fő birtokosa (Ébele Gábor: Ecsedi uradalom 1898.)
Az Ecsedi-láp nyugati szélére települt falu sokat szenvedett az árvizektől. Bizonyára nem kerülte el - a szomszédos Nagyecsed-hez hasonlóan - a különböző hadjáratoknak, a kuruc szabadságharcnak a megpróbáltatásait sem.
1862-ben a faluban nagy tűzvész pusztított, ekkor a község kétharmada leégett.
A 2720 hektár területen fekvő településen az 1980-as népszámlálási adatok szerint 1997 lakosa volt, és 729 lakóháza volt - ebből 97 az Előtelek nevű külterületi településen.
A település képe 1945 óta sokat változott, önálló általános iskolája van, több középület, üzlet, lakóház épült. A lakosság főként mezőgazdaságból él, vagy a közeli városokba ingázik.
A falunak vasútja nincs, a környező falvakkal és Mátészalkával autóbuszjárat köti össze.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Előtelek
Fábiánháza külterületén található Előtelek, amely a település határába olvadt Üllő falu helyén alakult ki.
[szerkesztés] Nevének eredete
Üllő (Illeu), puszta személynévi eredetű nevezetes földrajzi név. Rokonságban van Árpád egyik fiának, Jelech-nek a nevével, valamint az Ilk,Üllő helynevekkel. A személynév végső soron a kazár ilig ~ elig "uralkodó, fejedelem" jelentésű szóból való. Ebből szabályos hangfejlődéssel jött létre a mai névforma: Iliy > Ileü > Eleü > Elő > Előtelek (Szab.Szatm.i.h.).
[szerkesztés] Története
Első említése 1321-ből való, amikor a Gutkeled nemzetség-beli Pál bán fiai a rokon Báthori Bereckkel elcserélik. (Szab.szatm.i.h.). Későbbi történetéről a források nem szólnak. Előtelek néven azonban a fábiánházi határnak a nagyecsedivel szomszédos részén ma is van egy viszonylag népes tanya.
Előtelek két különálló részből jött létre. A múlt század első évtizedeiben (1900-as évek) Piret bárónak volt itt gazdasági tanyája, majorja. Ez Előtelek-tanya, Előtelek néven hivatalosan Nagyecsedhez tartozott, és a báró cselédei lakták.
Közelében - de már Fábiánháza területén - kaptak telket az első világháborúból hazatért katonák (Újtelek). Az új településrész később fokozatosan kiépült, a másik pedig elvesztette önállóságát, beolvadt az előbbibe, illetve elsorvadt.
Előtelek ma több utcából áll. Villanya, boltja is van, s a környező községekkel autóbuszjárat köti össze.
Az 1960-as évekig általános iskolája is volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom
- Görög katolikus templom
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
