Fábiánháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fábiánháza
Fábiánháza görög katolikus templom.JPG
Görög katolikus templom
Fábiánháza címere
Fábiánháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Kistérség Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Gyarmati Endre[1]
Irányítószám 4354
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 1734 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 62,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 27,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fábiánháza (Magyarország)
Fábiánháza
Fábiánháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 06″, k. h. 22° 21′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 06″, k. h. 22° 21′ 17″
Fábiánháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Fábiánháza
Fábiánháza
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Fábiánháza weboldala

Fábiánháza község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Nyírség szélén, Nagyecsed mellett fekvő település. Nagyecsed 2,5 km, Mérk 7,5 km, Tiborszállás 9,5 km, Mátészalka 15 km, Nyírcsaholy 8 km, Nyírbátor 21 km-re található.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu neve a latin Fabianusból való magyar Fábián személynév és a -háza birtokos személyragos szó összetételéből keletkezett. Ez a névadás a XIII-XIV. században volt jellemző.

A falu másik neve Bohol volt. Ez török eredetű személynév lehetett, amely a boy "parancsnok, úr, vezér" és az ul "fiú" szó összetétele.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevének első írásos említése 1341-ből való, ekkor tűnik fel a Hontpázmány nemzetség birtokaként, és ekkor megemlítik másik nevét Bohol-t is.

A falu Ecsed, Sárvármonostora, Szentmárton és Terem között feküdt, templomát már ekkor említik: Szent Benedek apát és hitvalló tiszteletére emelték.

A falu a 13. század körül keletkezhetett, valószínűleg a Hontpázmányok egyik tagja telepítette.

1332-ben a Hontpázmány nemzetségbeli Mojs fia Mihály adta zálogba.

1341-ben a szomszéd Báthori Bereck fiai 82 márkáért megveszik, és ecsedi uradalmukhoz csatolják.

A 15. században a Báthoriak mellett a Báth családnak is volt benne birtoka, melyet 1430-ban ezt a rokonok örökölték. Egy része az Országh családnak jutott, de ők elzálogosították 1487-ben a Harasztiaknak.

A Báthori család kihalása után egy ideig a királyé volt, később pedig a Bethleneké és Rákócziaké.

A falu századokon át az ecsedi uradalomhoz tartozott.

1746-1748 között gróf Károlyi Ferenc vette meg, és egészen a 20. század elejéig a Károlyi család volt a fő birtokosa (Ébele Gábor: Ecsedi uradalom 1898.)

Fábiánháza, gk. templom

Az Ecsedi-láp nyugati szélére települt falu sokat szenvedett az árvizektől. Bizonyára nem kerülte el - a szomszédos Nagyecsed-hez hasonlóan - a különböző hadjáratoknak, a kuruc szabadságharcnak a megpróbáltatásait sem.

1862-ben a faluban nagy tűzvész pusztított, ekkor a község kétharmada leégett.

A 2720 hektár területen fekvő településen az 1980-as népszámlálási adatok szerint 1997 lakosa volt, és 729 lakóháza volt - ebből 97 az Előtelek nevű külterületi településen.

A település képe 1945 óta sokat változott, önálló általános iskolája van, több középület, üzlet, lakóház épült. A lakosság főként mezőgazdaságból él, vagy a közeli városokba ingázik.

A falunak vasútja nincs, a környező falvakkal és Mátészalkával autóbuszjárat köti össze.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Előtelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fábiánháza külterületén található Előtelek, amely a település határába olvadt Üllő falu helyén alakult ki.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üllő (Illeu), puszta személynévi eredetű nevezetes földrajzi név. Rokonságban van Árpád egyik fiának, Jelech-nek a nevével, valamint az Ilk,Üllő helynevekkel. A személynév végső soron a kazár ilig ~ elig "uralkodó, fejedelem" jelentésű szóból való. Ebből szabályos hangfejlődéssel jött létre a mai névforma: Iliy > Ileü > Eleü > Elő > Előtelek (Szab.Szatm.i.h.).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első említése 1321-ből való, amikor a Gutkeled nemzetségbeli Pál bán fiai a rokon Báthori Bereckkel elcserélik. (Szab.szatm.i.h.). Későbbi történetéről a források nem szólnak. Előtelek néven azonban a fábiánházi határnak a nagyecsedivel szomszédos részén ma is van egy viszonylag népes tanya.

Előtelek két különálló részből jött létre. A múlt század első évtizedeiben (1900-as évek) Piret bárónak volt itt gazdasági tanyája, majorja. Ez Előtelek-tanya, Előtelek néven hivatalosan Nagyecsedhez tartozott, és a báró cselédei lakták.

Közelében - de már Fábiánháza területén - kaptak telket az első világháborúból hazatért katonák (Újtelek). Az új településrész később fokozatosan kiépült, a másik pedig elvesztette önállóságát, beolvadt az előbbibe, illetve elsorvadt.

Előtelek ma több utcából áll. Villanya, boltja is van, s a környező községekkel autóbuszjárat köti össze.

Az 1960-as évekig általános iskolája is volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom
  • Görög katolikus templom

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fábiánháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]