Balsa (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balsa
Balsai reformatus templom.jpg
Balsai Református Templom és gólyafészek
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Ibrányi
Kistérség Ibrány–Nagyhalászi
Jogállás község
Polgármester Somogyi Szilvia[1]
Irányítószám 4468
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 854 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 37,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balsa (Magyarország)
Balsa
Balsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 23″, k. h. 21° 32′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 23″, k. h. 21° 32′ 07″
Balsa (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Balsa
Balsa
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Balsa weboldala

Balsa község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrányi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A balsai Tisza-híd romjai

Balsa község Magyarország északkeleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. A Tisza bal partja melletti falu Tokaj felett 15 km-re, már a honfoglalás előtti időkben is lakott település volt. Közvetlen szomszédságában található a megye névadó községe Szabolcs, ahol még ma is látható az avar korabeli földvár. Balsa község lakossága a jó termőföld adottságait és jó domborzati fekvését kihasználva főleg mezőgazdasági tevékenységet folytat. Balsa a korábbi időkben fontos tiszai átkelőhely volt, különösen az 1900-as évek elején megépült gyönyörű Balsai Tisza-híddal. Így a Nyírség-Zemplén-Felvidék kapcsolat a keskeny nyomtávú vonattal és kövesúttal akadálytalanná és gazdaságilag rendkívül előnyössé vált. A hidat 1944-ben a németek felrobbantották, azóta sem épült újjá.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balsa nevével a 13. század végén találkozhatunk először. Eredetéről pontos adatok nem maradtak fenn. A település elnevezését Bulcsú vezér-től származtatják. Ezt azzal támasztják alá, hogy Árpád fejedelem a „Véresszájú zászlótartónak” Bulcsúnak adományozta a települést.
Régi oklevelekben, mint átkelő és vámhely van említve. 1291-től a Szente-mágnás nemzetség szabolcsi ágának a tulajdona lett. Később a Petneházi család, majd az egri káptalan a földbirtokos.

1648-ban a sárospataki Rákóczi uradalom jobbágyfaluja. 1708-ban a II. Rákóczi Ferenc által adott privilégium, nemcsak a megyei igazgatás és igazságszolgáltatás alól mentesítette a hajdúvá lett mezőváros lakóit, hanem az uradalom tisztjeinek hatalma alól is.
1720-ban a kincstár lakosokat telepített a faluba.

1836-tól kezdve a gróf Dessewffy család bírtokolja Balsa községet. Ebben az évben tűz martaléka lett csaknem az egész település. 1848. december 31-e után az Országgyűlés Debrecenbe tette át a székhelyét. E városból csakhamar átsugárzott a nemzeti önvédelem és a szabadság iránti rajongó vágy. Erre szükség is volt, mert Mészáros Lázár serege a kassai veszteség után Tokajig húzódott vissza, ahol január 19-én Klapkának adta át a fővezérséget. Klapka György január 23-án átkelt a Tiszán mészáros tábornok szétzüllött hadával és főleg a Tisza-vonal megvédéséra szorítkozott, seregét a folyóval szemközt Rakamaz és Balsa között állítva fel. Itt verte vissza Schlik tábornok támadásait. E harcokban vettek részt a balsai 48-as honvédek s ennek köszönhető, hogy a vármegyét nem fenyegette több veszély közvetlenül és egészen az orosz sereg bejöveteléig megmenekült a térség a háború borzalmaitól.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község híres személyisége Cserhát József Batsányi-díjas költő, újságíró (1915-1969), aki Balsán született, itt járt iskolába és innét indult el a népi írók és a Nyugatosok nagy táborába. Haláláig Balsa, Szabolcs és a Nyírség töltötte ki írásainak zömét. A család 1928-ban költözött Budapestre.

A balsai református templom története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balsai Református Templom

A falu lakossága három történelmi egyházhoz tartozik: Római katolikus, görög katolikus és református. A három egyházhoz tartozó falubeliek mindig békességben, szeretetben éltek és élnek egymás mellett, tisztelve egymás hitét. Mindhárom gyülekezetnek saját temploma van a községben.

A református gyülekezet régi temploma nem a jelenlegi új templom helyén állt. Az 1800-as évek elején egy tűzvészben a régi templom is leégett, de a szorgalmas és áldozatkész gyülekezet újjáépítette. A toronyban két harang volt, és a templomban egy szép hangú, hat regiszteres orgonát helyeztek el. Az orgonát Dukász Mihály orgonaépítő mester készítette Beregszászon 1860 körül. 1939–40-ben, amikor nagytiszteletű Keresztúri Sándor volt a Gyülekezet lelkipásztora, mellette segédlelkészként szolgált az akkor ifjú Körtvélyessy László. 1940-ben a Tiszántúli Egyházkerület püspöke Szeghalomra helyezte a fiatal segédlelkészt. A szeghalmi gyülekezet akkori lelkipásztora, nagytiszteletű Tildy Zoltán, későbbi köztársasági elnök volt.

1944 nyarán elhunyt Keresztúri Sándor a Balsai Református Gyülekezet korábbi segédlelkészét, Körtvélyessy Lászlót választotta meg a Gyülekezet lelkipásztorává, aki később a jelenleg is álló templomot tervezte, építését vezette és ahol a rákövetkező évtizedekben egészen nyugdíjazásáig lelkipásztorként szolgált.

A második világháború viharfelhői vészesen sűrűsödtek Magyarország felett is, és 1944 őszén Balsát is elérték. A menekülő német csapatok óriási pusztítást végeztek és hagytak maguk mögött, hogy megnehezítsék a román és szovjet hadsereg áttörését a Tiszán. Felrobbantották a gyönyörű Tisza-hidat, amely azóta sem épült újjá, roncsai ma is szomorú mementói az esztelen rombolásnak. A balsai református templom a Tisza vonalában lévő sok más település templomával együtt a kegyetlen háború áldozata lett, 1944. november 1-jén a németek felrobbantották. Balsa lakossága menekülésre kényszerült a Tiszától távolabbi tanyákra, településekre. A front elvonulása után a hazatérő falu népét szomorú látvány fogadta: Felrobbantott híd, felrobbantott templomok, kivágott villanyoszlopok, elrabolt háziállatok, elrabolt takarmány, üres éléskamrák.

Az alig fél éve Balsára megválasztott, már családos fiatal lelkipásztor, feleségével - Papp Jolán köröstarcsai református kántortanító Papp János leánya, okleveles tanítónő - két gyermekükkel, a másfél éves László és 10 napos csecsemő János, élték át a menekülés, a híd- és templomrobbantás borzalmait. A faluba, a parókiára, a gyülekezetbe való visszatérés, és a Jó Istenbe vetett rendíthetetlen hit adott erőt úgy a falu minden lakosának, minden református gyülekezeti tagnak, mint lelkipásztorának. Körtvélyessy László a gyülekezet akkori fiatal tagjaival mindent megmentett, ami menthető volt a rombadőlt templomból. Épen maradt és ma is az új templomban áll az id. Kiss Ferenc kovácsmester által készített díszes kovácsoltvas úrasztala. Kikaparták a romok közül a lezuhant és darabokra tört harangok ércdarabjait. A templomhajó hátsó karzatán lévő orgona viszonylag épen maradt. Az orgonát a lelkipásztor szakszerűen szétszedte, és alkatrészenként a parókiára hordták át. A robbanás erejétől a templomhajó oldalfalai is megrepedtek, megdőltek. A megmenthető ablakkereteket kibontották, melyeket később a római katolikus egyháznak ajándékoztak újjáépülő templomukhoz.

A lelkipásztor mérnöki szakkönyveket szerzett be, alapozást, statikát, vasbetonszerelést, tetőszerkezetet, belsőépítészetet tanult, és hozzáfogott az új templom megtervezéséhez. Isten segítségével hosszú hónapok, éjszakákba nyúló munkájával elkészültek a templom tervrajzai. A terveket a Tiszántúli Egyházkerület főépítésze átvizsgálta és hibátlannak minősítette. A lelkipásztor azokra is gondolt, akik a gyülekezetben nem igen járatosak a mérnöki tervrajzok megértésében: elkészítette a tervezett templom M=1:100 léptékű makettjét, amely azóta a Debreceni Református Kollégium múzeumában látható.

Az építkezés a gyülekezeti tagok áldozatkész és önzetlen erejéből, valamint Tildy Zoltán segítségével kapott állami segélyből és a fiatal Körtvélyessy László lelkipászor végtelen kitartásából valósulhatott meg. A templomszentelés ideje végül 1951. október 28-án vasárnap jött el. A templom azóta is áll, de a külső szemlélő számára nem látható probléma a templomhajó és torony tetőszerkezeteinek korhadása. A palafedés egyre több helyen málik, porlad. Nincs a templomnak fűtése. A gyönyörű műemlék orgonát fel kellene újítani. Végezetül ha mindez megoldódna, a templom külső díszkivilágítással a környék egyik legszebb ékessége és látványossága lehetne. Mindezek megvalósításához a mai időkben már túl sok pénz kell, és a hosszú évtizedeken át óriási áldozatokat hozó, erején felül dolgozó és adakozó kis református gyülekezet saját kereteiből mindezeket már nem tudja megoldani.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Balsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Itt azonban 2009. szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom.
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]