Rohod
| Rohod | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Baktalórántházai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Éles Tibor István (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4563 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1208 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 61,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rohod
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Rohod
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| Rohod weboldala | |||
Rohod község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Nyírség-ben, a 41-es főút mellett található település; innen indul a 49-es főút.
Vaja 4 km, Baktalórántháza 7 km, Vásárosnamény 18 km távolságra található.
A községet a környező településekkel és a nagyobb városokkal autóbuszjáratok kötik össze. Vasútállomása kb. 3 km-re Vaján van.
[szerkesztés] Története
Nevének első okleveles említése a XII. századból, majd a XIV. század elejéről való, egy a településről származó kisnemes Várdai Lászlóval folytatott perét említik benne.
A XVI. század-tól a Rohodi család és a Petneházyak és a Bogdányiak birtoka.
A XVIII. század-ban Varatkay István leánya, Erzsébet révén a Sulyok családbeliek szereztek itt részbirtokot, de Vay Ádám-nak is volt itt kisebb birtoka.
A jobbágyfelszabadításkor is a Vay család volt a település birtokosa. Ekkor Rohodnak 874 lakosa volt.
A településhez tartozott még Bajnokfölde is, melyet egy ideig Ónodi Czudar Péter birtokaként említenek az oklevelek.
Artheustelke is a faluhoz tartozott, névadója Rohodi Arteus volt, aki a XIII. század II. felében élt.
[szerkesztés] Közigazgatás-története
Az eredetileg Szatmár vármegyéhez tartozó települést Sige pusztával együtt az 1827. évi XXXIV. tc.-kel Szabolcs vármegyéhez csatolták. 1912. február 16-ig a Nyírbátori járáshoz tartozott, akkor átsorolták az egyidejűleg alakult Nyírbaktai járásba.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 79.5%-a magyar, 20.5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom – Gótikus stílus-ban épült. 1822-ben, majd 1891-ben alakították át.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1798. július 31-én Szentpétery Zsigmond színész, színirendező, színigazgató.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
