Nagyhalász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyhalász
Nagyhalász légifotó.jpg
Nagyhalász légifotója
Nagyhalász címere
Nagyhalász címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Ibrány–Nagyhalászi
Jogállás város
Polgármester Orosz Károly Zsolt[1]
Irányítószám 4485
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 5741 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 127,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 44,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyhalász  (Magyarország)
Nagyhalász
Nagyhalász
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 36″, k. h. 21° 45′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 36″, k. h. 21° 45′ 26″
Nagyhalász  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nagyhalász
Nagyhalász
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Nagyhalász város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közép-Nyírség északi részén, a Rétközben helyezkedik el, Nyíregyházától 18 km-re, Ibránytól 3 km-re, Kétérköztől 6 km-re, Dombrádtól 21 km-re és Vasmegyertől 5 km-re.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vonattal a MÁV 119-es számú (Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Dombrád) vonalán érhető el.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település az írott forrásokban a 18. század közepén tűnt fel, így a megye egyik legrégebbi településeinek egyike. Nevének népetimológiája a jeles 19. századi költő, Tompa Mihály egyik népregéjéből ismerhető, amelyhez anyagot Nagyhalászból szerzett. A halász és aranyhal című rege szerint a szegény öreg halász, akinek sikerült hálójába keríteni a királylány kedvenc halacskáját, jutalmul a királytól nemesi levelet kapott egész faluja számára, amely attól a naptól kezdve a Halász nevet viseli, és amelynek címerét is két aranyhal díszíti.

Először Halaz néven jelent meg a település. Királyi birtok volt, lakói pedig a király halászai. Az Árpád-korban a szabolcsi vár birtoka lett. A tatárok pusztítása nyomán elnéptelenedett földet IV. Béla a Gutkeled nemzetségnek adományozta 1245-ben. A 14. század közepén a Paksiak őse kapta meg a király adományaként, de fiaitól 1404-ben Zsigmond elvette, és Csapi Andrásnak adta. 1454-ben a Czudarok birtokolták, később a bélteki Drágfiaké lett. Bár a török hódoltság során elnéptelenedett, 1566-ban már ismét Szabolcs vármegye egyik legnépesebb helye volt.

A történelem ezt a várost 1245 körül említi, mikor is IV. Béla király István comesnek adományozta. Eredeti nevét onnan kapta, hogy eleinte csak néhány kunyhóból állt, amelyekben halászok laktak, mivel régen ez a terület a Tisza gyakori kiöntése miatt majdnem mindig víz alatt volt, és nagyon bőséges volt a halállomány is, valamint az Árpád-házi királyok idejében a királyi halászok egyik kedvelt főhelye volt. A szabolcsi vár fennhatósága alatt állt.

A Rétköz fennállása idején a falut víz vette körül, szárazon csupán Nyíregyháza és Kemecse felől lehetett megközelíteni. Míg a lecsapolások előtt a népesség fő megélhetését a rétben folytatott állattenyésztés és a halászat biztosította, később a szárazra került jó minőségű talajon a lakosság intenzív földművelésbe kezdett, s a település - annak ellenére, hogy nagy múltú zsákgyára révén ipari üzemmel is rendelkezik - máig megőrizte mezőgazdasági jellegét. A fontos útkereszteződés mentén fekvő Nagyhalász a század elején vasutat - igaz, csak keskeny nyomtávút - is kapott, ami igencsak megkönnyítette a megtermelt mezőgazdasági áruk piacra szállítását. 1993-ban kapta meg a városi rangot.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg coft stílusú épület. Itt működik a város helytörténeti gyűjteménye. A fellelhető tárgyakat Bozsó István magángyűjteményéből állították ki. Állandó kiállításként megtekinthetjük a kenderfeldolgozás történeténetének tárgyait. Megismerhetjük a Rétközben élő emberek egykori hétköznapjait. Gyönyörű a tárlat petróleumlámpákat bemutató részlege. A gyűjtemény keddtől szombatig tart nyitva 9-17 óráig.

Nagyhalászon született Kulcsár Gergely (1934. március 10. – ) atléta, olimpiai ezüstérmes gerelyhajító, edző.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagyhalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Itt azonban 2009. szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom.
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]