Kántorjánosi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kántorjánosi
Kántorjánosi címere
Kántorjánosi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Kistérség Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Pavelcsák István (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4335
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 2152 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 52,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 41,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kántorjánosi  (Magyarország)
Kántorjánosi
Kántorjánosi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 16″, k. h. 22° 08′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 16″, k. h. 22° 08′ 47″
Kántorjánosi  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kántorjánosi
Kántorjánosi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Kántorjánosi weboldala

Kántorjánosi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Keleti részén, a Nyírségben található település. Mátészalka 15,5 km, Hodász 5 km, Őr 5 km, Vaja 9 km, Rohod 12 km, Vásárosnamény 29 km, Nyírbátor 17 km, Papos 12,5 km, Jármi 10,5 km távolságra található.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jánosi helynév a latinból átvett János keresztnevünk -i birtokképzős származéka.

A Kántor előtag is igen régi: A Jánosi család egyik, kántornak is nevezett és a 14. században élő tagjára utal. A név a kántor köznévvel azonos (Szab.Szatm.59, FNESz.)

A községbe olvadt Iklód (Nyíriklód) falu neve bizonytalan eredetű. Az Iklód nevet többféleképpen próbálták magyarázni. A FNESz. szerint a név a magyar Icol személynév -d képzős származéka. E személynév a jelenleg csupán egy adatból ismert régi ikol, iklik, "hőköl" igénk családjába tartozhat. A Nyír- előtag a tájegységre utalt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve az oklevelekben 1272-ben Hodász (akkori nevén Hetény) határjárása során tűnik fel először, két azonos nevű birtokot jelölve: v.Janus,…ad v-m mg-i Stephani similiter Janus vocatam. Az egyiknek korán megjeleik plébániája is, az első falu keletkezését tehát legalább a XII. század-ra kell tennünk, de nem valószínű, hogy a 13. század végén élő János, a birtokos család tagja, lenne a névadó.

Az egyik falu birtokosa István mester, akinek fiai 1298-ban, majd 1315 körül osztoznak meg javaikon. A középkor-i tulajdonosoknak, a Jánosiról és később Derzsről is nevezett Kántor család ősei jóval a 14. század előtt kapták, a rokonság ugyanis az okleveles adatok korában már több ágra oszlott. A szétágazó kisnemesi családok tagjai tevékenyen részt vettek a megyei közéletben (1320), egyikük 1329-ben Veresmart (Szabolcs vármegye) ügyében tanúskodott. (Szab.Szatm.59). A települést birtokló családok itt a királyi földeknek és határvédő falvaknak ezen a vidékén várjobbágyok leszármazottai lehettek.

A másik település ugyancsak áll már a 13. század közepén (Maksai 152), a Szab.Szatm. szerint azonban csak 1326-ban Fehértó határjárása során említik először Kisjánosi (Kusyvamosy) néven.

1329-ben egy idevaló nemes ecsedi birtokrészét zálogosítja el Gutkeled nemzetség-beli Báthori Bereck fiainak.

Péter nevű papja 1333-ban három, Benedek 1334-ben kilenc garas pápai tizedet fizetett (Szab.Szatm.59)

A falut Kisjánosinak, Balognak, Balogjánosinak és Iklódnak egyaránt nevezték.

Gazdái már nincsenek közeli rokonságban a testvérfalu gazdáival. Birtokuk egy része 1394-ben a Kántor család tagjainak kezére kerül, és mint Balogjánosi puszta szerepel (Maksai 152).

Későbbi története elválaszthatatlan Kántorjánosi történetétől, de viszonylagos önállóságát sokáig megtartotta, mert csak századunk elején, 1917-ben olvadt be hivatalosan a testvérközségbe (Hnt.1926; 1967, 723.)

Borovszky szerint Jánosi 1323-ban a tulajdonos Balog család egyik János nevű tagjáé volt, őróla nevezték el. János fia Jakab a váradi egyház kántorkanonokja volt, valószínűleg róla kapta újabb nevét, Kántorjánosit, amely ettől kezdve a családnak is neve maradt.

1408-ban Zsigmond király a Jánosi Kántor családtól elvette, és a Báthoriaknak meg a Császáriaknak adta. 1417-ben azonban már ismét a korábbi birtokosok kezén van, és az övék is maradt a 15. század-ban, de mellettük sokan szereztek itt kisebb-nagyobb részbirtokot.

1539-ben Jánosi Ádám és Kántor János és Mihály új királyi adományt kapnak birtokukra.

A későbbiekben a huszita származású Komarowsky család, amely Mátyástól magyar nemességet és "donációt" (adományt) kapott szintén itt telepedett meg; utódaik a mai Komoróczyak.

A falut a későbbi időkben is több család birtokolta, a 20. század elején a gróf Károlyi, báró Uray, Mándy családok voltak az utolsó birtokosai (Borovszky 89).

A település 1945 után sokat fejlődött, több középülettel gyarapodott, sok új lakóház épült.

A lakosság főleg mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozik. Híres az innen elnevezett Kántorjánosi fürtös meggy fajtája, amiből a környéken nagyobb ültetvények is vannak.Az 1980-as évek végéig sok almát is telepítettek.

A lakosság egy része a közeli Mátészalkára, és a távolabbi városokba jár dolgozni.

A falunak vasútja nincs, a környező falvakkal és Mátészalkával autóbuszjárat köti össze.

Kántorjánosi határába keresendő eltűnt középkori falvak: Gothard, Rét, Vasvári, Ricse, és Luskod

Gothard[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gothard neve mint telekhely 1411-ben tűnik fel:sessio Gothard néven. A település névadójának fiát 1320-ban említik. Egykori birtokosáról kapta a nevét. A személynév a németből való Gothard- dal azonos. A forrásokban a -telke utótaggal megtoldott alakban is előfordul: Gothardtelke (Maksai 142). A névváltoztatás minden bizonnyal a település pusztulásának is jele (Szab.Szatm.60). A hajdani falunak az élő névalakban nincs nyoma.

Rét[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rét neve 1411-ben mint telekhely tűnik fel: (sessio Reth)-formában, amikor Zsigmond király többek között Vasvári, Gothárd és Rét birtokot új adomány címén Jánosi Mihály fiainak: Péternek, Bálintnak és Lászlónak, valamint Lóránt fia Barlának és Miklós fia Istvánnak adja.

Egy 1445. évi oklevél szerint (pr.h) Hodász és (Kántor-) Jánosi határain belül feküdt. – Nevét természeti viszonyairól kapta, és eredetileg bizonyára nem települést, hanem mezőrészt jelölt (Maksay 142, Szab.Szatm.60.) A falu határában ma is van egy Nagy-rét (Rét) nevű dűlő. Ezen a tájon lehetett Rét falu is.

Vasvári[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasvári neve 1411-ben tűnik fel: sessio Vaswary alakban, mint Gotharddal és Réttel szomszédos puszta (Maksai i.h.) – A Vasvár névre több magyarázat is van: 1. Megerősített, a vas erejével vetekedő hely. 2. A gyepűre utaló földrajzi nevekhez tartozik. 3. Újabb vélemény szerint a középkori vasfeldolgozás emlékét őrzi (Szab.Szatm. i.h.)

Az egykori falu a kántorjánosi határ szélén, az Ófehértó-ra vezető út mellett feküdhetett.

Ricse[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ricse nevét a történelmi munkák közül csak Borovszky említi.(89.) Neve szláv eredetű, a szláv "árok" szó származéka. Olyan helyre, vízmederre utal, amely mintegy fel van tépve, szaggatva (Kniezsa:MNépny. 4:213, FNESz.).

A hajdani település emlékét ma a hasonló nevű dűlő őrzi. Errefelé lehetett Ricse falu is.

Luskod[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Luskod (eredetileg Laskod) az Anjou-korban még önálló falu volt, a 17. század közepén már Jánosihoz tartozó puszta. Nevét Pesty Frigyes és Borovszky Samu (89) is megemlíti. Az 1965. évi gyűjtés még élő névként adatolta a Luskod–tagot, de ugyanez a gyűjtés külön helynévnek tekinti a szintén élő Laskodot. (Természetesen mindkét változat ugyanazt a középkori településnevet őrzi.)

A Laskod puszta személynévből keletkezett magyar névadással(Szab.Szatm.67, FNESz.).

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög-katolikus templom
  • Református templom
  • Emlékmű a főtéren

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kántorjánosi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

http://www.kantorjanosi.hu/kepek_kozsegunkrol.html

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]