Tyukod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tyukod
Tyukod címere
Tyukod címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Csengeri
Jogállás nagyközség
Polgármester Czibere József[1]
Irányítószám 4762
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 2029 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 30,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 62,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tyukod (Magyarország)
Tyukod
Tyukod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 08″, k. h. 22° 33′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 08″, k. h. 22° 33′ 02″
Tyukod (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tyukod
Tyukod
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tyukod weboldala

Tyukod nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szatmári-síkságon, az ország keleti csücskében, az Ecsedi-láp szélén terül el. Mátészalkától 28 kilométerre délkeletre található.

Közúton a 49-es főúton; vonattal a Mátészalka–Csenger-vasútvonalon (Porcsalma-Tyukod vasútállomás) közelíthető meg.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a személynévként is használt magyar tyúk főnév -d képzős származéka.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori Ecsedi-láp szélén fekvő település. Az Ecsedi-lápot a környező falvak népe Rét-nek, a környező vidéket pedig Rétoldal-nak nevezett.

1181-ben a cégényi monostor határjárási okmányában Etetyukoda, 1344-ben Ekethykodya, 1345-ben Ochechykudya, 1410-ben Thykud, Thywkwd néven írták. 1219-ben két község volt: az egyik a Szente-Mágócs nemzetség alapította Egyedkuttya, a későbbi Eketyukod. A másik Tyukod (amely 1334-ben egyházzal is bírt) ősi uraként a Tyukodi nemzetséget jegyezték fel, de mellette a 13. században a Kölcseyek is birtokolták. 1389-ben Tyukod határából egy részt kiszakított a Káta nemzetség és azon a területen alapították meg Porcsalmát. 1395-ben Tyukod földesura Domahidy Miklós volt. 1406-ban Eőry Ambrus, 1424-ben Kazai Kakas Miklós és Kászonyi Pogány Domokos, 1449-ben Jármy László, Ramocsaházy Tamás, Zsadányi Tamás és Santhus Miklós kapott benne jószágot, de mellettük a Lónyay család és az Eőryek is birtokolták. 1514-ben, a Dózsa-féle parasztfelkelés-nél a tyukodi nemesség a „keresztes pórokhoz” állt, amiért minden birtokukat elkobozták és a falu Báthory András főispán kezére jutott.

Tyukod 1907. évi pecsétje

1750-ben Rápolthi Nagy Sándor és György nyert egész Tyukodra királyi adományt, ők voltak a legnagyobb birtokosok a 19. század közepéig az Uray, a Szalay és a Gyene családokkal együtt. Szatmár vármegye katonai leírói 17821785 között elég kevés adatot jegyeztek fel róla: az Ecsedi-láp áradáskor a rétek nagy részét elöntötte, ám azok ismét kiszáradtak. Fényes Elek a Geographiai Szótárban ezt közölte róla: „Szatmár vármegyei falu, határa lapos, de termékeny, nádja, szénája az Ecsedi-lápon sok; 872 lakosa van.” Szatmár vármegye monográfiájában kisközségnek nevezték az Ecsedi-láp mellett, 266 házzal és 1 599 lakossal, határa (amelynek nagy része a 20. század elején a szép, emeletes kastélyban lakó báró Uray családé volt), 10 819 holdra terjedt ki. Itt feküdt hajdan Bürgezd, amely 1546-ban még népes község volt Bylygezd néven, ahol az 1500-as évek közepe körül Peökry Pálnak volt részbirtoka. A 17. században pusztult el, lakosai Tyukodra költöztek, ahol egy róluk elnevezett utcát talán a mai napig Bürgezdinek hívnak az idősebb emberek. Szintén Tyukod határa rejti az elpusztult Jánosi helység területét; a falu a néphagyomány szerint a láp ingoványaiba süllyedt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a roma nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom

1792 – ­1794 között épült. Orgonáját 1814-ben Nagyváradon építette Kremmer János. 1906-ig a szatmárnémeti Láncos-templomban szólt, majd megvásárolták a tyukodiak. Érdekessége a hangszernek, hogy ettől a mestertől ez az egy van Magyarországon. A templom 30 méter magas tornyában két harang van. A nagyobbik, 1080 kilós harangot Szlezák László aranykoszorús mester öntötte 1948-ban Budapesten. A harang felirata büszke üzenet, mely szerint „Tyukod magyar volt, református volt, ma is az, és az is marad.”

Uray kastély
  • Uray kastély

Az egyemeletes épületet báró Uray Kálmán építette klasszicista stílusban a 19. században. Egyszerű homlokzatát középen emeletes, négy sima dór oszlopból álló portikusz díszíti. Ma könyvtár és diákotthon.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A nap a független polgármester jelölteké - időközi választások (magyar nyelven). hvg.hu, 2013. március 10. (Hozzáférés: 2013. március 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]