Tiszakóród

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszakóród
Református templom, Tiszakóród.JPG
Református templom
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Károlyi Kálmán[1]
Irányítószám 4946
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 749 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 42,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszakóród (Magyarország)
Tiszakóród
Tiszakóród
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 29″, k. h. 22° 42′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 29″, k. h. 22° 42′ 40″
Tiszakóród (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszakóród
Tiszakóród
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Tiszakóród község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében, a Tisza partján fekvő település. Tiszabecs 11 km, Milota 8 km, Tiszacsécse 5 km, Szatmárcseke 9 km, Vásárosnamény 38 km, Nagyar 17 km, Fehérgyarmat 24 km távolságra található.

A falutól nyugati irányban található a Túr folyó. Itt ömlik a Túr vize a Tiszába. A hely érdekessége, hogy a sokszor nagyon magas vízállású Tisza miatt a Túr folyó vizét néhány méter magas, úgynevezett bukógáton keresztül engedik a Tiszába, hogy magas vízállásaikor a Tisza vissza ne duzzassza a Túr vizét, ami így vízesésként ömlik le. A bukógát melletti diófaligetek, s a vízesésként ömlő Túr nyáron a környék kedvelt kiránduló és fürdőzőhelye.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevét a magyar Kóró, vagyis száraz, kemény növényi szár (kóró) d- képzős alakja-ból nyerte.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amire a határában található több őskori őrhalom is bizonyít.

Nevét 1334-ben Chorod, 1415-ben már Korod alakban írták. A falu ősi birtokosa a Kusaly család volt. A XIV. században a Kölcseyeknek is volt itt birtoka, melyre 1344-ben a család új adományt kapott.

1488-ban birtokaik egy részét a perényieknek adták el. 1550-ben Kórod-ot a Rozsályi Kúnok szerezték meg, és azt a rozsályi uradalomhoz csatolták.

Mikor Rozsályi Kún Annát Barkóczy László nőülvette, vele a települést is megkapta, majd az ő unokája a Kende Mihály felesége lett, s ettől a Kende család lett ura.

A XIX. század elején a Kende családon kívül birtoka volt itt még a gr. Rédey, Bay, Ormós, Bessenyey, Kölcsey, Tholnay, Jármi, Uketyevity, Csiszár, Sántha, Kálnási, Nyeviczkey, Uray családoknak is.

A XX. század elején nagyobb birtokosa Kende Zsigmond volt.

Fényes Elek Tört. földrajzában leírta, hogy az árvizek miatt sokat szenvedő Tisza partján fekvő települést az ár sokszor elmosta, mely így kénytelen volt egyre távolabb költözni eredeti helyétől. A XIX. század közepén még látható volt a régi falu maradványa a Burgundia nevű részen.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom – a XV. században épült, műemlék épület. A XVIII. század közepén barokk stílusban

alakították át. Tornya a XIX. század végén készült.

  • A Túr folyó un. Nagybukó gátja, – melyen keresztül vizesésként ömlik a folyó vize a Tiszába – és a mellette levő diófaliget a környék híres-, és kedvelt kiránduló- és fürdőhelye.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszakóród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fényes Elek Tört. földrajza, Borovszky S. Szatmár vm.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]