Darnó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darnó
Darnó címere
Darnó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Szakács József[1]
Irányítószám 4737
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 168 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 35,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Darnó (Magyarország)
Darnó
Darnó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 31″, k. h. 22° 39′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 31″, k. h. 22° 39′ 36″
Darnó (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Darnó
Darnó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Darnó község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település. Fehérgyarmat 17,5 km, Kisnamény 5 km, Csaholc 10 km, Jánkmajtis 6 km, Szamosújlak 10,5 km, Gyügye 17 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést egykor szászok lakták, és Szaksza Darnó-nak nevezték. Darnó nevét a Hunyadiak korában már a mai alakjában írták, és a rozsályi uradalomhoz tartozott, de a Drághfiaknak is és a Majtissiaknak is volt itt részbirtoka a 14., 15. században.

1453-ban Ujhelyi Péter is birtokosai közé tartozott.

1476-ban a Rosályi Kúnok megosztoztak a mellette fekvő "Sopsatelke" pusztán.

1490-ben egészen a Rosályi Kúnoké lett a település.

1524-ben Bélteki Drágfi János kapta meg az egész helységet, királyi adományként.

1539-ben Messer András és Salgay Bálint szerez benne részbirtokot.

Az 1600-as években a Kölcseyeké. 1666-ban a vármegye itt tartotta gyűlését.

A 18. században a Kölcsey, Péchy, Isaák, Szabó, Bartus családok az urai.

1810-ben földbirtokosai: Kisdobronyi Isaák Gáspár, a Pongrácz, Morvay, Czáró, Fogarasi, Osváth, és Székely családok

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom - 1824-ben épült, az előző fa templom helyére.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szatmármegyei helyi munkatársak: Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]