Gégény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gégény
Gégény címere
Gégény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Kemecsei
Kistérség Ibrány–Nagyhalászi
Jogállás község
Polgármester Zakor Ildikó[1]
Irányítószám 4517
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 1981 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 83,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 93[3] m
Terület 23,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gégény (Magyarország)
Gégény
Gégény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 46″, k. h. 21° 56′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 46″, k. h. 21° 56′ 58″
Gégény (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Gégény
Gégény
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Gégény weboldala

Gégény község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, a Rétköz délkeleti szélén fekvő település. Ajak 13 km, Nyírbogdány 12 km, Dombrád 11 km, Székely 7,5 km, Berkesz 6 km, Nyírtass 6 km, Pátroha 5 km, Demecser 4 km távolságra található.

Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.

Településrészei:

  • Feketetanya Gégény centrumától 4 kilométerre fekszik, északi irányban. 2011-es adatok szerint Feketetanya lakónépessége 54 fő, a lakások száma 20.[4] Mellékút köti össze Gégénnyel és Dombráddal.
  • Mackótanya (vagy Maczkótanya) Gégény centrumától 3 kilométerre fekszik, északi irányban. 2011-es adatok szerint Tölgyestanya lakónépessége 27, a lakások száma 15.[5] Mellékút köti össze Gégénnyel és Dombráddal.
  • Tölgyestanya Gégény centrumától 6 kilométerre fekszik, északi irányban. 2011-es adatok szerint Tölgyestanya lakónépessége 63, a lakások száma 23.[6] Mellékút köti össze Gégénnyel és Dombráddal.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve ismeretlen eredetű, lehet, hogy a „gége” közszó képzős alakja, lehet személynév is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevét egy 1406-ban kelt oklevélbe foglalt adománylevélben említették először. Az adománylevél szerint IV. László a Gégényben lakó Mikust, Jánost és Herceg fia Bácsot szabolcsi várjobbágyai közül kiemelve nemesekké tette, Belgégény és Külgégény birtokokat adományozva nekik. A falu tehát a szabolcsi vár birtoka volt, az adományos családok utódait – bár rokonságuk nem bizonyítható – Gégényieknek nevezték.

Az említett 1406. évi oklevélben az eredeti adományosok negyedik és ötödik ízbeli fiú- és leányági utódai osztozkodtak a birtokon. Az egyik falura (Belgégény) a 14. század közepén – feltehetően házasság révén – több, közeli faluról elnevezett kisnemesi család (Lővei, Megyeri, Vajai, Sényői stb.) is birtokjogot formált. A 15. században a Várdai családbeli Miklós, Simon és Mátyás a Gégényi család egyik özvegyétől vétel útján jutott gégényi birtokához.

1556-ban 8 dézsmafizető háztartása volt, mintegy 40-45 lakossal. 1588-ban az Ibrányiaknak 15, a Nyakas testvéreknek 6, Megyery Boldizsárnak 7 jobbágya élt benne.

A 16. század végén a falu még két különálló település volt; ekkoriban már Külgégényt hívták Egyházasgégénynek, a Megyery és Nyakas család része ebben a faluban volt. A Várdai család 1611-ig – míg fiágon ki nem halt – itteni birtokát megtartotta, az osztozkodáskor a két falu felét bedegi Nyáry Pál kapta meg. Másik felén a 1516. században a Megyery, a Petneházy, az Ibrányi és a Nyakas család osztozott. 1618-ban hat földesura volt, 36 jobbágyházzal. Négy év múlva Nyakas György egyházasgégényi birtokát a demecseriek pusztaként használták. A 18. század elejére ugyancsak pusztává lett a Megyeryek birtokrésze is.

1720-ban 4 telkes jobbágy és zsellércsalád lakta. A jobbágyfelszabadítás idejére a korábbi földesurak közül csak a Jósa és a Jármy családok maradtak meg, mellettük több birtokos (Mezőssy Tamás, Vay Ábrahám és a Borbély család) kisebb részeket bírt belőle; lakóinak száma 491 volt. 1870-ben 112 háza, 740 lakosa volt 4518 kat. holdnyi határán; 1910-ben 200 háza és 1500 lakosa volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom.
  • Emlékpark.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gégény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Gégény, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  5. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  6. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  7. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]