Nyírmihálydi
| Nyírmihálydi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség 2012-ig | Nyírbátori |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Vincze István[1] |
| Irányítószám | 4363 |
| Körzethívószám | 42 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1977 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 77,59 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 25,48 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nyírmihálydi
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Nyírmihálydi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
| é. sz. 47,73256°, k. h. 21,96118° | |
Nyírmihálydi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben, Nyírbátortól 23 km-re.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Balkánytól 15 km-re, Szakolytól 7 km.-re, Nyírgelsétől 6 km-re, Nyírlugostól 14 km-re, de határos a Hajdú-Bihar megyei Nyíradonynyal is.
A 471-es főút községe. Vonattal elérhető a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.
Története [szerkesztés]
Árpád-kori település. Nevét a XIII. század-ban említették először Miháldi vagy Mihálydi alakban. A település ekkor a Gutkeled nemzetség birtoka.
1372-ben a Gutkeled nemzetségből származó Rakamazi Domokos a szomszédos Szakoly településért cserébe adta a falut a Kállayaknak.
1471-ben a Kállay család birtoka. XV. század vége felé nagyobb birtokosa többek között a Hodos család, mely még a XVII. században is birtokosa volt a településnek.
1774-ben Mihálydi területén több birtokos is osztozott.
Az 1700-as évek végétől az 1800-as évek közepéig főbb birtokosa a báró Eötvös és az Újfalussy család.
Az 1900-as évek elején báró Eötvös Ignác, az Újfalussy, Mandel és Sipos családok a település nagyobb birtokosai.
A XX. század-ban több járás: 1922-től a Ligetaljai, 1950-től a nyírbátori járás területéhez tartozik a falu.
1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó település.
1990-től vált önálló önkormányzatú községgé.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 69%-a magyar, 31%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Román stílusú templom - A XIII. század második felében emelték. Félköríves szentélyrésze eredetileg talán körtemplomnak épült. A XVIII. század-ban részben átalakították, ekkor kapta a barokk stílusjegyeket.
A szentély apró, szűk, eredeti rézsűs résablakai megmaradtak, és a sekrestye dongaboltozatának nyomait is megtalálták a feltárások során. A szentélyrésznél valamivel szélesebb hajó északkeleti és délkeleti sarkát egy-egy merőleges, kétosztású támpillér erősíti. A mostani déli bejárat előtt – törtvonalú oromzattal lezárt – késő barokk előcsarnok áll. A déli hajófal keleti felében a poklot ábrázoló XV. századi falfestmény töredékeit találták meg. A szentély déli, román kori ablakának kávájában is mértani festés látható, s középkori festésnyomok maradtak meg a hajó északkeleti falán és a szószékkorona környékén is.
A hajó déli ablakai körüli piros-kék népi virágos, festett keretelés, azonos jellegű a XVIII. századi ófehértói és a vámosatyai virágos festéssel. Bejelentkezéssel látogatható!
A településen áll emellett egy Turul-szobor is.[4]
Híres szülöttei [szerkesztés]
- A község szülötte Balkányi Szabó Lajos 1823-1889 neves népregeszerző és nótaköltő, a "Kossuth Lajos azt üzente" és a "Káka tövén költ a ruca" című ismert dalok szerzője.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nyírmihálydi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.
További információk [szerkesztés]
|
|||||||
 |
Balkány | Nyírgelse | Mátészalka |  |
| Szakolykert |
|
Encsencs | ||
| Debrecen | Tivorány | Nyírlugos |
