Vasmegyer
| Vasmegyer | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Ibrány–Nagyhalászi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vass Imre Károly[1] | ||
| Irányítószám | 4502 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1711 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 75,27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vasmegyer
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Vasmegyer
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48° 6′ 35,89″, k. h. 21° 49′ 2,46″ | |||
| Vasmegyer weboldala | |||
Vasmegyer község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Közép-Nyírség északi részén, a Rétközben helyezkedik el, Nagyhalászhoz és Beszterechez közel, Tiszarád és Kemecse között fekvő település.
Története [szerkesztés]
A település és környéke ősidők óta lakott hely, területén már a kőkorszakban is éltek emberek, melyről az itt talált leletek tanúskodnak.
Az ősi település a hagyomány szerint még Megyer vezértől vette nevét.
A település nevét a diplomatikai levéltár 1452-ben említette először Meger néven, majd a leleszi országos levéltár adatai között tűnik fel neve 1462-ben Felmegyer alakban. A Kállay család levéltárának 1466-ban kelt oklevele pedig már Vas-Megyer néven említette.
A település birtokosai az 1300-as évek közepén a Vas család tagjai voltak.
1385-ben Mária királynő az utód nélkül elhalt Vas Miklós birtokát a Csaholyi családból származó Csaholyi Sebesténnek adományozta.
1446-ban a Sztritey család volt a település földesura, a 18. században pedig a Megyeriek, Oláhok és a Vécseyek.
A 20. század elején Megyery Géza, Bónis György és Deutsch Antal voltak a birtokosai.
Vasmegyer határában, az Apáti dűlő nevű részen a hagyomány szerint egykor klastrom állt, melynek rommaradványai még a XX. század elején is láthatók voltak, s e romok közt többször akadtak régi pénzekre is.
Figyelmet érdemlők voltak dűlőnevei közül a Garai-hegy és Köperszeg nevezetűek is.
Népesség [szerkesztés]
A vasmegyeri református anyakönyv első kötetének tanúsága szerint a következőképpen alakult a község népessége 1800 és 1815 között:
| dátum | lélekszám | családok száma |
|---|---|---|
| 1800. jan. 31. | 249 | |
| 1801. márc. 9. | 254 | 60 |
| 1808. feb. 1. | 243 | 58 |
| 1809. jan. 24. | 254 | 58 |
| 1810. jan. 2. | 261 | 60 |
| 1811 | 273 | 62 |
| 1814 | 281 | 62 |
| 1815 | 299 | 62 |
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református temploma - a XVIII. század második felében épült.
- Katolikus templom.
- Megyer Vezér Általános Iskola
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szabolcs Vármegye
- Vasmegyeri református egyházközség anyakönyve, első kötet
- Soós Máté
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Vasmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
