Komlódtótfalu
| Komlódtótfalu | |||
 |
|||
| Légifelvétel | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Csengeri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó Árpád (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4765 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 110 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 15,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,97 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Komlódtótfalu
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Komlódtótfalu
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,84656°, k. h. 22,70358° | |||
Komlódtótfalu község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Szatmári-síkság-on, a Szamos folyó mellett fekvő település.
Mátészalka 39 km, Porcsalma 12,5 km, Pátyod 10 km, Szamostatárfalva 6 km, Szamosbecs 3 km. távolságra található.
Története [szerkesztés]
A falu története: Komlódtótfalu hajdan két község volt: Komlód, illetve Dombó. Levéltári és régészeti kutatásokból megállapítható, hogy a X.-XI. század-ban már létezett a település. 1337-ben készült oklevélben említik Komlód néven a falut, mint a Komlódi család birtokát. Dombó, mely szláv eredetű név és magyarul “tölgy” a jelentése – első okleveles említése 1312-ben történt, mint a Darahy család birtoka. 1430-ban már Tótfaluként írják nevét. Ezt követően a két település eggyé vált. A XV. század-tól a Becsky család birtoka lett. A XVII. század végén a községnek már volt fából épült református temploma.
A 20. század elején, Trianont követően a község az ország határára került, így elvágták természetes történelmi központjától, Szatmárnémetitől. Csengerrel az idők folyamán vagy a híd vagy a révátkelő kötötte össze. Erről Petőfi Sándor is megemlékezett egyik versében.
1932 és 1941 között Komlódtótfalu nem volt önálló község, Csengerrel volt egyesítve.[3]
Az 1950-es évektől kezdve a térség több településéhez hasonlóan Komlódtótfalut is fokozottan sújtotta elvándorlás, húsz év alatt a lakosság közel 25%-kal csökkent. Az 1970-es nagy “Szamosi árvíz” szinte teljesen elpusztította a falut. Az újjáépítést az állam megnehezítette, a hidat is lerombolták. Ez volt Kádár János falurombolása.[4] Egyetlen évtized alatt a település népessége 77%-kal csökkent.[5] A 90-es évekre – a múlt század közepe táján még 1400 lakost számláló település – 67 főnyire zsugorodott.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]
Nevezetességei [szerkesztés]
A falu természeti adottságai [szerkesztés]
Területe teljesen sík, az Alföld része. Külterületén szántóföldek, rétek és kisebb vizes területekkel, nádasokkal tarkított erdősávok találhatók. A falu környékén lévő néhány hektár erdőt lágy lombúak, így éger, fűz és nyír alkotják. A mocsárrétek és az ecsetpázsitos rétek kisebb területet borítanak. A lágyszárú fajok közül a pázsitlevelű nőszirommal, a csomós palkával és az erdei madárhúr-ral találkozhatunk. A települést a Szamos folyó félkörívben öleli körül, melynek partját részben érintetlen ártéri erdők borítják. Éghajlata a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az uralkodó szélirány az északi és a déli. Az évi napsütéses órák száma 1960-1970, a középhőmérséklet 9,6-9,7 °C, a csapadék 650–670 mm. Talaja öntésagyagokon kialakult réti és táptalajokból áll. Jellemző vadállománya a nyúl, a fácán, az őz, a róka, valamint különböző madár és egyéb apróvadak.
Látnivalók [szerkesztés]
A falu református temploma 1855-ben épült. A kelet-nyugati tengelyű épületnek nyugati, homlokzat előtti, 25 m magas, háromszintes, tükrös-falsávos tornya van. A templom keleti vége félköríves záródású, mindkét oldalon és a keleti végén félköríves ablakokkal. A 8x17 m-es belső térben sík, kékesszürke festett deszkamennyezet, 200 ülőhely, falazott szószék, két fakarzat, a keletin orgonautánzat van. Berendezését 1911-ben készítették. Jellegére nézve az országút mentén, kertben szabadon álló, homlokzat előtti tornyos, egyszerű, késő klasszicista és elkésett barokk elemekkel bíró épület.
A római katolikus kápolna 1835-ben épült. Jellege szerint szabadon álló, egyszerű, toronytalan kis építmény, elkésett barokk és klasszicista elemekkel.
A község legjelentősebb építészeti emléke a Becskey-Kossuth kúria műemléki védettség alatt áll. Figyelemre méltó épület, az eredetileg Becskey-, később Kossuth-kúria, amely a XVII. században épült a Becskey család részére. 1900 körül már Kossuth-birtok Kossuth István fia, Lajos Gábor tulajdona lett, majd ennek két leányáé 1945-ig. Az államosítást követően a TSZ raktárként és istállóként használta, majd tűzvész pusztította tetőszerkezetét. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1961-62-ben állította helyre nagyobb részt, felújítása - főként belsejében - jelenleg is tart. A kúria magasföldszintes, manzárdtetős, késő barokk épület, klasszicista elemekkel. Körülötte mint a légifotón is látható tágas udvar, tőle jobbra és balra gazdasági melléképületek, mögötte angol-park pavilonnal. Állami tulajdon, mely a Műemlékek Állami Gondnokságának vagyonkezelése alatt áll.
A faluban néhány ház a szatmári népi építészet hagyományait őrzi.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Komlódtótfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Komlódtótfalu története a KSH online helységnévtárában
- ↑ Virágzó falu
- ↑ Rakonczai János - Pistyák Erika, Rakonczai János - Pistyák Erika.szerk.: Matolcsi Lajos: Az 1970-es Szamos és Túr menti árvíz, Az árvizek hatása az alföldi népesség migrációjára az elmúlt fél évszázadban (magyar nyelven). Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 118-127. o. ISSN 0139-3545 [2003]
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Komlódtótfalu község hivatalos honlapja
- Komlódtótfalu község földhivatali adatai és térképe
- Légifotók Komlódtótfaluról
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||||
