Beszterec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beszterec
Beszterec címere
Beszterec címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Kemecsei
Kistérség Ibrány–Nagyhalászi
Jogállás község
Polgármester Poór József[1]
Irányítószám 4488
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 1081 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 89,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Beszterec (Magyarország)
Beszterec
Beszterec
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 23″, k. h. 21° 50′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 23″, k. h. 21° 50′ 16″
Beszterec (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Beszterec
Beszterec
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Beszterec weboldala

Beszterec község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északnyugati részén, a Nyírségben, Dombrádtól 10 km-re délnyugatra fekvő település. Tiszatelek 5 km, Vasmegyer 5 km, Kék 5 km, Kemecse 10 km, Nyírbogdány 11 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi besztereci ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban. A lápi állattartásra berendezkedett gazdaság tipikus épülete

Beszterec és környéke már ősidők óta lakott hely, ezt támasztja alá a határában található földvár is. A Beszterecen talált Árpád-kori aspersorium (szenteltvíztartó) ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának tárgya.

A település nevét már 1332-ben említi a pápai tizedlajstrom is, Beztherch néven.

1410-ben már ismert volt birtokosának neve is: ekkor a Parlaghy család tagjainak birtoka volt.

1445-ben a Rosályi Kún család és a Kusalyi Jakcs család birtokaként van feltüntetve.

1463-ban a petri Ders család volt a település földesura.

A 19. század első felében több család: a Kriston, Major, Répássy, Mikecz, Tahy, és Madách családok voltak birtokosai.

1850-ben a Felsőméray-Ostorharics Horváth László (1822-1872) birtoka a Beszterec-Vártanya néven ismert terület és körülötte több mint 500 hold termőföld. A család II. Rudolf királytól kapta nemességét, ami az 1838. évi 797. közgyűlési szám alatt lett megerősítve. Kassán 1906. június 2-án 7560/1906. szám alatt újabb hatósági bizonyítvány került kiállításra Dr. med. Horváth József részére (1901. évben nyert mandátumot mint felsőházi képviselő). Vasmegyeri-Megyery Celesztával 1891-ben kötött házasságot Nyíregyházán. Leszármazottaik 1947-ig birtokolták a területet, amelyet kényszerből hagytak el. Horváth László sírkövét (rajta ekevasak nyoma) a helyi önkormányzat ismét felállíttatta a földvárban kegyeletből, de a temetőt, a monostort és az épületeket barbárul elpusztították 1955-ben.

A településen előforduló jelentősebb hely- és dűlőneveket is feljegyezték a XX. század elején: Nagyrév, Gyakor, Nyárádszeg, Hídszeg, Kerekedvize, Ferhídja, Tahiláp, Bajcs, Törésláp, Vársziget, Kapony, Orozd, Királytó, Katonató, Solymostó, Kabalás helynevek voltak itt ismertek.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus templom - A XVI. század közepén épült.
  • Beszterec-Vársziget - 1113. századi földvár maradványai

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Beszterec települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]