Beszterce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beszterce (Bistrița, Bistritz)
Bistrita (2).jpg
Beszterce címere
Beszterce címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Beszterce-Naszód
Rang megyei jogú város
Beosztott falvak Aldorf, Besenyő, Pinták, Sófalva, Szépnyír, Vinda
Polgármester Ovidiu Crețu (PSD)
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 32394
Népesség
Népesség 74 933 fő (2002)[3] +/-
Magyar lakosság 4885
Község népessége 75 076 fő (2011. október 31.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 356 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Beszterce  (Románia)
Beszterce
Beszterce
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 08′ 09″, k. h. 24° 29′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 09″, k. h. 24° 29′ 47″
Beszterce weboldala

Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben. Egykor Beszterce-Naszód vármegye, ma Beszterce-Naszód megye székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozsvártól 110 km-re északkeletre, a Beszterce folyó partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét arról a folyóról kapta, amely mellett fekszik. Az pedig a szláv bistrica (= kristálytiszta patak) víznévből származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már az őskorban lakott hely, majd dák és római település. 1141 és 1162 között szász bányászok települtek ide és Nősen néven alapítottak várost. Először 1241-ben említik, de rögtön ezután a tatárok elpusztították, majd 1284-ben ismét felégették a várost.

Károly Róbert alatt fejlődött leginkább. 1330-tól szabad királyi város. 1452-ben 25 helységgel együtt leválasztották Doboka vármegyéről, és önálló grófság lett. 1453-ban a város feletti hegyen Hunyadi János várat épített. 1458-ban Szilágyi Mihály az ellene fellázadt várost felégette. 1464-ben Mátyás megszüntette a Besztercei grófságot. Ekkor a humanista műveltség egyik központja volt, itt nyomtatták ki Bonfini több munkáját is. 1465-ben a várat a város lebontotta, és a várost erősítette meg falakkal és 10 bástyával. 1530-ban Péter moldvai vajda eredménytelenül ostromolta.

1596-ban a városnak már gimnáziuma volt. 1602-ben Basta seregei vették be, 1603-ban Székely Mózes ostromolta. 1661-ben elfoglalta a török de a század végén felszabadult. 1705-ben Rákóczi vezére Pekry Lőrinc dúlta fel. 1717-ben a tatárok rabolták ki.

1848. december 31-én Bem serege kiszorította a városból a császári sereget. 1849. február 21-én itt verte szét Urban ezredes seregét. Június 25-én az oroszok rohammal bevették, de 26-án Bem visszafoglalta. Falait 1856-ban kezdték bontani, ma már csak a Bognár-torony és falmaradványok állnak.

1910-ben 13 236 lakosából 5835 német (44%), 4470 román (33,77%), 2824 magyar (21,33%) volt. 2002-ben 81 259 lakosából 73 613 román (90,59%), 5204 magyar (6,40%), 1958 cigány (2,40%) és 484 egyéb (0,59%) volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az evangélikus templom
2008. június 11-én kigyulladt Besztercén a 16. századi, szászok által épített városközpontban álló evangélikus templom
A vármegyei levéltárban fedezték fel 1891-ben az 1410-ből származó, 1320 magyar szót tartalmazó Besztercei szójegyzéket
Wikihírek
A magyar Wikihírekben további információk találhatóak Kiégett Erdély legmagasabb templomtornya témában.

2008. június 11-én, 17 órakor, gyújtogatás eredményeként meggyulladt a templom tornya. Az elharapózó tüzet csak 3 óra leforgása után sikerült megfékezni a tűzoltóknak. A város központjában álló épület 150 év után másodszor vált a tűz prédájává, a károk megközelítették az 1 millió eurót.[4] A gyújtogatást három, 13 és 15 év közti cigány gyerek követte el, akik eredetileg rezet és ólmot lopni törtek be a templomba.[5]

  • A 15. századi lábasházak gótikus árkádsorai alatt folyt a középkorban a kereskedelem, a város a Moldvába vezető Borgói-hágó közelsége miatt jelentős kereskedelmet folytatott.
  • A ferences templom 1270 körüli gótikus, 15. századi falfestményei vannak. A templom később a görög katolikusoké, majd ortodox lett.
  • A városi múzeumban színvonalas történeti kiállítás látható.
  • A vármegyei levéltárban fedezték fel 1891-ben az 1410-ből származó, 1320 magyar szót tartalmazó Besztercei szójegyzéket.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beszterce labdarúgócsapata az 1922-ben alapított ACF Gloria Bistrița, ami jelenleg a Liga I-ben játszik.

Falvak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aldorf, Besenyő, Pinták, Sófalva, Újős, Cegőtelke, Mezőveresegyháza, Magyardécse, Szentmáté, Aranyosmóric, Vinda, Szeretfalva, Szentandrás, Tacs.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1997-ben kezdeményezett testvérvárosi kapcsolat. Az egyezmény 1997. május 27-én lett aláírva.

A kapcsolat 1996-ban vette kezdetét az ECOS – OVERTURE program keretén belül, amiben Beszterce partnerei voltak: MontreuilFranciaország, CottbusNémetország és Zielona-GoraLengyelország. Az egyezmény 2001-ben lett aláírva.

Az együttműködési kapcsolat 1998 októberében kezdődött. Az egyezmény 2003-ban lett aláírva.

A baráti és együttműködési kapcsolat kezdete Herzogenrath lakóival és képviselőivel az 1990-es év elejére datálható. Az egyezmény 2005. július 16-án lett aláírva.

A baráti és együttműködési kapcsolat kezdete L'Aquila lakóival és képviselőivel az 2001-es év elejére datálható. Az egyezmény 2006. július 15-én lett aláírva.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  4. http://itthon.transindex.ro/?hir=18278 transindex.ro
  5. Három roma kiskorú gyújtotta fel a besztercei templom tornyát

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beszterce témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Magyarlápos (60 km) Naszód (18 km) Oláhszentgyörgy (29 km) Héraldique meuble compas.svg
Bethlen (25 km)

Észak
Nyugat  Beszterce  Kelet
Dél

Maroshévíz (71 km)
Nagysármás (49 km) Marosvásárhely (67 km) Szászrégen (43 km)