Beszterce
| Beszterce (Bistrița, Bistritz) | |||
.jpg) |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Beszterce-Naszód | ||
| Rang | megyei jogú város | ||
| Beosztott falvak | Aldorf, Besenyő, Pinták, Sófalva, Szépnyír, Vinda | ||
| Polgármester | Ovidiu Crețu (PSD) | ||
| Körzethívószám | 0x63[1] | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 74 933 fő (2002)[2] +/- | ||
| Község népessége | 81259 (2002)[3] | ||
| Magyar lakosság | 4885 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 356 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Beszterce
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 47° 8′ 9″, k. h. 24° 29′ 47″ | |||
| Beszterce weboldala | |||
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben. Egykor Beszterce-Naszód vármegye, ma Beszterce-Naszód megye székhelye.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kolozsvártól 110 km-re északkeletre, a Beszterce folyó partján fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét arról a folyóról kapta, amely mellett fekszik. Az pedig a szláv bistrica (= kristálytiszta patak) víznévből származik.
Története [szerkesztés]
Már az őskorban lakott hely, majd dák és római település. 1141 és 1162 között szász bányászok települtek ide és Nősen néven alapítottak várost. Először 1241-ben említik, de rögtön ezután a tatárok elpusztították, majd 1284-ben ismét felégették a várost.
Károly Róbert alatt fejlődött leginkább. 1330-tól szabad királyi város. 1452-ben 25 helységgel együtt leválasztották Doboka vármegyéről, és önálló grófság lett. 1453-ban a város feletti hegyen Hunyadi János várat épített. 1458-ban Szilágyi Mihály az ellene fellázadt várost felégette. 1464-ben Mátyás megszüntette a Besztercei grófságot. Ekkor a humanista műveltség egyik központja volt, itt nyomtatták ki Bonfini több munkáját is. 1465-ben a várat a város lebontotta, és a várost erősítette meg falakkal és 10 bástyával. 1530-ban Péter moldvai vajda eredménytelenül ostromolta.
1596-ban a városnak már gimnáziuma volt. 1602-ben Basta seregei vették be, 1603-ban Székely Mózes ostromolta. 1661-ben elfoglalta a török de a század végén felszabadult. 1705-ben Rákóczi vezére Pekry Lőrinc dúlta fel. 1717-ben a tatárok rabolták ki.
1848. december 31-én Bem serege kiszorította a városból a császári sereget. 1849. február 21-én itt verte szét Urban ezredes seregét. Június 25-én az oroszok rohammal bevették, de 26-án Bem visszafoglalta. Falait 1856-ban kezdték bontani, ma már csak a Bognár-torony és falmaradványok állnak.
1910-ben 13 236 lakosából 5835 német (44%), 4470 román (33,77%), 2824 magyar (21,33%) volt. 2002-ben 81 259 lakosából 73 613 román (90,59%), 5204 magyar (6,40%), 1958 cigány (2,40%) és 484 egyéb (0,59%) volt.
Látnivalók [szerkesztés]
- Főterén áll az 1563-ban épített impozáns gótikus szász evangélikus templom, 76 m-es tornya a legmagasabb templomtorony egész Erdélyben. A templomot a századok során barokk és reneszánsz elemekkel egészítették ki. Kőből faragott szószéke 16. századi. 16.-17. századi keleti szőnyegeit szász kereskedők adományozták.
2008. június 11-én, 17 órakor, gyújtogatás eredményeként meggyulladt a templom tornya. Az elharapózó tüzet csak 3 óra leforgása után sikerült megfékezni a tűzoltóknak. A város központjában álló épület 150 év után másodszor vált a tűz prédájává, a károk megközelítették az 1 millió eurót.[4] A gyújtogatást három, 13 és 15 év közti cigány gyerek követte el, akik eredetileg rezet és ólmot lopni törtek be a templomba.[5]
- A 15. századi lábasházak gótikus árkádsorai alatt folyt a középkorban a kereskedelem, a város a Moldvába vezető Borgói-hágó közelsége miatt jelentős kereskedelmet folytatott.
- A ferences templom 1270 körüli gótikus, 15. századi falfestményei vannak. A templom később a görög katolikusoké, majd ortodox lett.
- A városi múzeumban színvonalas történeti kiállítás látható.
- A vármegyei levéltárban fedezték fel 1891-ben az 1410-ből származó, 1320 magyar szót tartalmazó Besztercei szójegyzéket.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1785-ben Teleki Ferenc költő, az MTA tiszteletbeli tagja
- Itt született Gottlieb Budacker (1825-1867)
- Itt született 1892-ben Haynal Imre orvos, a magyar belgyógyászat jeles alakja.
- Itt született 1898-ban Weiss Soma orvos.
- Itt született 1898 november 17-én Orendy Norbert csendőrezredes.
- Itt született 1910. november 16-án Szilvássy Margit opera-énekesnő.
- Itt született 1928. május 20-án Kiss-Bitay Éva romániai magyar pedagógus, biológus, biológiai szakíró.
- Itt született 1975. november 14-én Szabó Gabriella nemzetközi hírű, román állampolgárságú magyar atléta.
Sport [szerkesztés]
Beszterce labdarúgócsapata az 1922-ben alapított ACF Gloria Bistrița, ami jelenleg a Liga I-ben játszik.
Falvak [szerkesztés]
Aldorf, Besenyő, Pinták, Sófalva, Újős, Cegőtelke, Mezőveresegyháza, Magyardécse, Szentmáté, Aranyosmóric, Vinda, Szeretfalva, Szentandrás, Tacs.
Testvérvárosok [szerkesztés]
1997-ben kezdeményezett testvérvárosi kapcsolat. Az egyezmény 1997. május 27-én lett aláírva.
A kapcsolat 1996-ben vette kezdetét az ECOS – OVERTURE program keretén belül, amiben Beszterce partnerei voltak: Montreuil – Franciaország, Cottbus – Németország és Zielona-Gora – Lengyelország. Az egyezmény 2001-ben lett aláírva.
Az együttműködési kapcsolat 1998 októberében kezdődött. Az egyezmény 2003-ban lett aláírva.
A baráti és együttműködési kapcsolat kezdete Herzogenrath lakóival és képviselőivel az 1990-es év elejére datálható. Az egyezmény 2005. július 16-án lett aláírva.
A baráti és együttműködési kapcsolat kezdete L'Aquila lakóival és képviselőivel az 2001-es év elejére datálható. Az egyezmény 2006. július 15-én lett aláírva.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ http://itthon.transindex.ro/?hir=18278 transindex.ro
- ↑ Három roma kiskorú gyújtotta fel a besztercei templom tornyát
Külső hivatkozások [szerkesztés]
 |
Magyarlápos (60 km) | Naszód (18 km) | Oláhszentgyörgy (29 km) |  |
| Bethlen (25 km) |
|
Maroshévíz (71 km) | ||
| Nagysármás (49 km) | Marosvásárhely (67 km) | Szászrégen (43 km) |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
