Wikipédia:Egyértelműsítő lapok

Az egyértelműsítő lapok olyan szócikkek, melyek azonos alakú hivatkozások közötti választást teszik lehetővé. Például a „magyar” hivatkozás mutathat a népre ("XY magyar fizikus"), az országra ("a magyar külügyminiszter"), vagy a nyelvre ("magyar szótár"). Az ilyen lapoknak két fontos funkciója van: egyrészt segítenek az olvasónak megtalálni az általa keresett jelentést, másrészt segítenek a szerkesztőknek kiszűrni azokat a belső hivatkozásokat, amelyek nem a megfelelő jelentésre mutatnak.

Az azonos nevű, de különböző jelentésű fogalmakról szóló szócikkek címének végén zárójelben jelezzük, melyik értelemről van szó (például Tigris (állat) és Tigris (folyó)). Ha a szónak van egy elsődleges jelentése (például a tigrisről sokkal gyakrabban beszélünk, mint a Tigris folyóról, ezért amikor a „tigris” szót használjuk, nagy eséllyel az előbbire gondoltunk), akkor a fő nevet (Tigris) átirányítjuk erre; ha nem egyértelmű, melyik a gyakrabban használt fogalom, akkor egyértelműsítő lapot hozunk létre, és a fő név erre irányít át. Egyértelműsítő lapot használunk akkor is, ha kettőnél több jelentés van, hogy a hozzájuk tartozó lapokat összekapcsolja, és aki egy keresőből a rossz lapra talált rá, könnyen eljusson a többihez.

Használata

Két vagy több jelentés illetve két vagy több hasonló vagy összetéveszthető cím esetén egyértelműsítő lapot készítünk, a következők szerint:

• Ha a szónak, fogalomnak van elsődleges, ismertebb, elterjedtebb jelentése, akkor az a fő szócikk. A fő szócikk is kap azonban egy minősítést. A kérdéses kifejezés közvetlenül erre irányít át. Példa:
  • Juhász Gyula (átirányítás a Juhász Gyula (költő) lapra. Ha a szerkesztő a beállításaiban ezt kérte, akkor zölden jelenik meg a cikkekben, mivel átirányítás. Ennek az az előnye, hogy felhívja a figyelmet a többértelműségre, segít elkerülni a téves hivatkozásokat.)
  • Juhász Gyula (költő)
  • Juhász Gyula (történész)
  • Juhász Gyula (szobrász)
  • Juhász Gyula (egyértelműsítő lap)

  A fő szócikk elején hivatkozást helyezünk el az egyértelműsítő lapra az {{egyért3}}^(?) sablonnal, példa: Buda. Az egyértelműsítő lap neve végén ilyenkor az „egyértelműsítő lap” kifejezés szerepel zárójelben, pl. Buda (egyértelműsítő lap).

• Ha körülbelül azonos fajsúlyúak a jelentések, akkor az egyértelműsítő lapra mutat a kifejezés. Ha a szerkesztő a beállításaiban ezt kérte, akkor zölden jelenik meg a cikkekben, mivel átirányítás. Ennek az az előnye, hogy felhívja a figyelmet a kétértelműségre, segít elkerülni a téves hivatkozásokat.

Az egyértelműsítő lapon fel lehet sorolni azokat a szócikkeket is, melyek nevében szerepel az adott szó, ám eltérő jelentésük miatt nem hivatkoznak egymásra. Például a Bíró esetén tulajdonnévként több ismert személy családneveként merül fel. Fontos, hogy a zárójeles egyértelműsítés nélküli cikkből el lehessen jutni az egyértelműsítő lapra.

Szótárjelentések

Az egyértelműsítő lapokon hivatkozással nem rendelkező szótárdefiníció használata kerülendő. A szótárjelentések a Wikiszótárba valóak, melyekre a {{Wikiszótár}}^(?) sablonnal lehet hivatkozni. Példa: körmös.

Ha az egyértelműsítő lap csak egy Wikipédia szócikkre való hivatkozást tartalmaz(na), valamint a {{Wikiszótár}}^(?) sablont, akkor az egyértelműsítő lap helyett ajánlott inkább az egyetlen szócikk tetején feltüntetni a hivatkozást a Wikiszótárra, az {{EgyértWikiszótár}}^(?) sablonnal. Példa: Cserepes. Ha azonban a Wikiszótárbeli jelentésnek van köze a szócikkhez, lehet használni a {{Wikiszótár}}^(?) sablont is. Példa: Szarvasmarha.

Átirányítás kezelése

Ha az egyértelműsíteni kívánt szó átirányít más nevű oldalra, használható a {{redir}}^(?) sablon. Példa: TNT.

A szócikkek címe

• Az egyértelműsítő lapok neve minden esetben a következő sémát kövesse: „<szócikk neve> (egyértelműsítő lap)”, például: Buda (egyértelműsítő lap).
• Ha van elsődleges, ismertebb jelentés, akkor amögött a címben ne legyen magyarázat (Buda), az egyéb jelentéseknél pedig a fő jellegzetességet kell feltüntetni zárójelben toldatként, röviden, például: Buda (keresztnév).
• A toldatképzésnél lehetőleg figyelembe kell venni a szó összes értelmét, és röviden, lényegretörően kell feltüntetni a fő jellegzetességet. Példák:
  • „X. Y. (író)”, és nem „X. Y. (kiemelkedő magyar regényíró)”,
  • „X. Y. (magyar író)” és „X. Y. (német író)”„”, több azonos névvel és fő jellegzetességgel bíró szócikk esetén.

Formázás

Az egyértelműsítő lap egy értelmes mondatokból álló felsorolás, amely alapján világosan megkülönböztethetőek az egyes jelentések. Nem szükséges semmilyen „bevezető” mondat a lista elején (pl. „X.Y.-nal kapcsolatos szócikkek listája” vagy hasonló).

Technikai okokból az egyértelműsítő lapokon csak az egyértelműsítendő címek lehetnek belső hivatkozások, a magyarázatok szövegében előforduló további fogalmak nem.

Ha a lista hosszú, tagolni lehet valamilyen szempont szerint. A vízszintes elválasztó vonal alkalmazása kerülendő.

Az alábbi szöveget használd minden egyértelműsítő lapon, hogy automatikusan meg lehessen találni őket: {{egyért}}^(?) .

Ennek hatására a következő sablon jelenik meg:

A Kategória:Egyértelműsítő lapok megfelelő használata érdekében ajánlott a kategórián belüli betűrendbe sorolás, {{DEFAULTSORT}} sablon segítségével.

Az egyértelműsítő lapok listája a „Mi hivatkozik erre” menüpont segítségével és a Kategória:Egyértelműsítő lapok segítségével kérhető le.

Hasonló alakú szavak megkülönböztetése

Hasonló alakú szavakat (paronimákat) a {{más}}^(?) sablonnal különböztethetünk meg egymással, amely ezt az eredményt adja:

Nem tévesztendő össze az alábbival: [[{{{1}}}]].

Az egyértelműsítő lap létrehozásának lépései egy példán keresztül

A példában abból a helyzetből indultunk ki, hogy létezett egy Boldog lap, és ez a magyarországi településről szólt.

1. Át kell nevezni a Boldog lapot Boldog (magyarországi település)-re. Ettől a Boldog átirányítássá változik úgy, hogy a településre mutat.
2. Ezt az átirányítást meg kell változtatni úgy, hogy a Boldog (egyértelműsítő lap)-ra mutasson
3. Létre kell hozni a Boldog (egyértelműsítő lap)-ot az {{egyért}}^(?) sablonnal és a lehetséges jelentések felsorolásával.
4. Végig kell menni a Speciális:Mi hivatkozik erre/Boldog felsoroláson, és minden egyes hivatkozást át kell írni a következő három lehetőség egyikére:
   • [[boldog (vallás)]]
   • [[Boldog (település)]]
   • [[Pozsonyboldogfa]]

   Ha nagyszámú és egységes átnevezésre van szükség, akkor érdemes a botgazdák segítségét kérni hozzá ezen a lapon: Botgazdák üzenőfala

5. Ha ennek a negyedik lépésnek során az derül ki, hogy a Wikipédia ezt a szót általában a ’vallási fogalom’ jelentésben használja, akkor a Boldog lapon az átirányítást úgy kell megváltoztatni, hogy az az egyértelműsítő lap helyett arra mutasson, hogy Boldog (vallási fogalom). Továbbá el kell helyezni a

   {{egyért2|egy vallási fogalomról|Boldog (egyértelműsítő lap)}}

   sablont a boldog (vallási fogalom) lapon fölül. Ez lesz belőle:

Az átirányítás technikája

A lapok átnevezésére a lapokon fölül, a laptörténet (adminoknak: törlés) fültől jobbra elhelyezkedő átnevezés fül szolgál.

A lapokat mindig ezen a módon kell átnevezni, mert csak ez biztosítja, hogy a lap az új nevén is megtartsa az eredeti laptörténetet.

Ha az a lap, amire valamit át szeretnénk nevezni, már létezik, akkor az átnevezés előtt el kell távolítani az útban levő lapot. Ehhez adminisztrátori jog szükséges. Az adminisztrátorok segítségét ezen a lapon kérheted: Adminisztrátorok üzenőfala.

Mindig ellenőrizd, hogy ha egy lapnak vitalapja is volt, akkor az az átnevezések során együtt mozgott-e a főlappal. Szükség esetén mozgasd át azt is külön!