Besztercebánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Besztercebánya (Banská Bystrica)
Banska Bystrica SNP Square.jpg
Besztercebánya főtere (magyar neve: IV. Béla király tér)
Besztercebánya címere
Besztercebánya címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Besztercebányai
Turisztikai régió Besztercebányai régió
Rang város
Polgármester Peter Gogola
Irányítószám 974 01
Körzethívószám 00421 (0) 48
Népesség
Teljes népesség 80 003 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 774 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 362 m
Terület 103,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Besztercebánya  (Szlovákia)
Besztercebánya
Besztercebánya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 57″, k. h. 19° 08′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 57″, k. h. 19° 08′ 57″
Besztercebánya weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Besztercebánya (szlovákul Banská Bystrica, németül Neusohl, latinul Neosolium) város Szlovákiában, 1920-ig Magyarország része, vármegyeszékhely. A Besztercebányai kerület és járás székhelye. 2011-ben 80 003 lakosa volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori bányászváros ma Közép-Szlovákia központja, a Garam első nagy kanyarulatában fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Beszterce-patakról kapta nevét, amelynek garami torkolatánál épült. A patak neve pedig a szláv ’’bystrica’’ (= gyors folyású patak) víznévből eredeztethető. Nevének utótagja ércbányáival kapcsolatos.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a kvád törzsek is bányásztak itt ércet a hegyekben, a honfoglalás után kis bányatelepe a zólyomi vár tartozéka volt. A várost a németek alapították a 12. században[forrás?]. 1255-ben említik először ’’Byzterchebana’’ néven, amikor IV. Bélától városi rangra emelte és a tatárjárásban elpusztított települést türingiai szászokkal telepítette be.

A legjelentősebb bányavárosok egyike. Első erődítményei a gótikus plébániatemplom körül épültek a 14. században, a városfalakat a 15. században emelték, majd a 16. században megerősítették. Itt tartották a Buda visszafoglalása utáni első országgyűlést. 1620-ban Bethlen Gábor is országgyűlést tartott itt, amely őt királlyá választotta. 1678-ban és 1680-ban Thököly Imre serege, 1703 őszén Rákóczi kurucai foglalták el. A szabadságharc idején fontos hadiipari központ, csak 1708. október 25-én foglalták vissza a császáriak. Erődítményeit ezután fokozatosan lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle. Püspökségét Mária Terézia alapította. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye, valamint a Besztercebányai járás székhelye volt. 1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés. A közeli, felgyújtott Kallós falu lakosságát a városba telepítették.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Besztercebánya lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
4388 fő (41%)
magyar
5261 fő (49%)
roma
20 fő (0%)
ruszin
94 fő (1%)
német
879 fő (8%)
horvát
6 fő (0%)
szerb
7 fő (0%)
egyéb
121 fő (1%)
*1910. évi népszámlálási adatok[1]
Besztercebánya lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
78 690 fő (95%)
magyar
446 fő (1%)
roma
452 fő (1%)
cseh
1154 fő (1%)
morva
70 fő (0%)
ruszin
37 fő (0%)
ukrán
44 fő (0%)
német
53 fő (0%)
lengyel
42 fő (0%)
szerb
21 fő (0%)
orosz
68 fő (0%)
bolgár
21 fő (0%)
zsidó
1 fő (0%)
egyéb
105 fő (0%)
nem kiderített
1833 fő (2%)
*2001. évi népszámlálási adatok
Besztercebánya lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
67 062 fő (84%)
magyar
300 fő (0%)
roma
445 fő (1%)
cseh
671 fő (1%)
morva
83 fő (0%)
ruszin
42 fő (0%)
ukrán
36 fő (0%)
német
61 fő (0%)
lengyel
44 fő (0%)
szerb
16 fő (0%)
orosz
73 fő (0%)
bolgár
13 fő (0%)
zsidó
11 fő (0%)
egyéb
148 fő (0%)
nem kiderített
10 975 fő (14%)
*2011. évi népszámlálási adatok

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óratorony
  • Várnegyed. Várát, megerősített falait a 13. század második felében kezdték építeni.
  • Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére szentelt plébániatemplom. Korábban német templomként volt ismeretes. A várnegyed részeként épített, eredetileg román stílusú templom alapjait a 13. század második felében rakták le. Az évszázadok folyamán többször átépítették, bővítették. Az északi fekvésű, 1478-ben kialakított Szent Borbála gótikus kápolna oltárát a bányászok védőszentje, valamint Lőcsei Pál mester táblaképei díszítik. Déli fekvésű Szent András és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnái szintén az 1470-es évek bővítéseinek eredményei. Ezen kápolnák Mária Magdolnát ábrázoló triptichonja és a bronzból készült keresztelőmedence még a kápolnaépítés korából származnak. Mindezen alkotásokat megóvták az 1761-es nagy tűzvész pusztításától, azonban a templombelső jelentős része megsemmisült, tetőszerkezete beomlott, a Lőcsei Pál mester által faragott főoltára is a lángok martalékává vált. A tűzvészt követően barokk stílusban építették át. Főoltárának Szűz Mária Mennybemenetelét és a Szentháromságot ábrázoló festményei Johann Lucas Kracker alkotásai.
  • Városháza.
  • Szent Erzsébet templom.
  • Szent Kereszt templom. A szlovák templomként ismeretes templom az 1406-ban épített Szent Mihály-kápolna bővítése által keletkezett 1561-ben. Mai arculatát az 1761-es nagy tűzvészt követő átépítések folyamán vette fel. Főoltárának domborművei Szűz Máriát és Mária Magdolnát ábrázolják. Reneszánsz keresztelője 1652-ből származik.
  • Pap-bástya és Bányász-bástya.
  • Több gótikus és reneszánsz stílusú polgárháza van.
  • A katolikus gimnázium kertjében kuriózumnak számító, mintegy százéves, védett bodzafa található, melynek magassága eléri a 8 métert, törzsének kerülete 165 centiméter, koronájának átmérője 10 méter körüli.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]