Besztercebánya
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Besztercebánya (Banská Bystrica) | |||
 |
|||
| Besztercebánya főtere (magyar neve: IV. Béla király tér) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Besztercebányai | ||
| Turisztikai régió | Besztercebányai régió | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Ivan Saktor | ||
| Irányítószám | 974 01 | ||
| Körzethívószám | 00421 (0) 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 81 704 fő (2005) +/- | ||
| Népsűrűség | 790,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 362 m | ||
| Terület | 103,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
   Besztercebánya
|
|||
| Besztercebánya weboldala | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Besztercebánya (szlovákul Banská Bystrica, csehül Banská Bystřice, németül Neusohl, latinul Neosolium) város Szlovákiában, 1920-ig Magyarország része, vármegyeszékhely. A Besztercebányai kerület és járás székhelye. 82 100 lakosa van (2004).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az egykori bányászváros ma Közép-Szlovákia központja, a Garam első nagy kanyarulatában fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
A Beszterce-patakról kapta nevét, amelynek garami torkolatánál épült. A patak neve pedig a szláv ’’bystrica’’ (= gyors folyású patak) víznévből eredeztethető. Nevének utótagja ércbányáival kapcsolatos.
[szerkesztés] Története
Már a kvád törzsek is bányásztak itt ércet a hegyekben, a honfoglalás után kis bányatelepe a zólyomi vár tartozéka volt. A várost a németek alapították a 12. században[forrás?]. 1255-ben említik először ’’Byzterchebana’’ néven, amikor IV. Bélától városi rangra emelte és a tatárjárásban elpusztított települést türingiai szászokkal telepítette be.
A legjelentősebb bányavárosok egyike. Első erődítményei a gótikus plébániatemplom körül épültek a 14. században, a városfalakat a 15. században emelték, majd a 16. században megerősítették. Itt tartották a Buda visszafoglalása utáni első országgyűlést. 1620-ban Bethlen Gábor is országgyűlést tartott itt, amely őt királlyá választotta. 1678-ban és 1680-ban Thököly Imre serege, 1703 őszén Rákóczi kurucai foglalták el. A szabadságharc idején fontos hadiipari központ, csak 1708. október 25-én foglalták vissza a császáriak. Erődítményeit ezután fokozatosan lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle. Püspökségét Mária Terézia alapította. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye, valamint a Besztercebányai járás székhelye volt. 1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés.
[szerkesztés] Népesség
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
[szerkesztés] Városrészek
- Óváros (Staré Mesto),
- Szénégető (Uhlisko),
- Prednádražie,
- Garamsálfalva (Šalková),
- Szénás (Senica),
- Majorfalva (Majer),
- Garamkirályfalva (Kráľová),
- Illésfalva (Iliaš),
- Keremcse (Kremnička),
- Rakolc (Rakytovce),
- Radvány (Radvaň),
- Foncsorda (Fončorda),
- Pallós (Podlavice),
- Szakbény (Skubín),
- Zólyomszászfalu (Sásová),
- Rudló (Rudlová),
- Olmányfalva (Uľanka),
- Szentjakabfalva (Jakub),
- Kisélesd (Kostiviarska).
[szerkesztés] Nevezetességei
- Gótikus plébániatemploma a 13. században épült román stílusban, az évszázadok során többször átépítetették, majd az 1761-es tűzvész után barokk stílusban alakították át. Értékes szárnyasoltárai és gótikus keresztelőmedencéje van.
- Városháza.
- Szent Erzsébet templom.
- Szlovák templom.
- Pap-bástya és Bányász-bástya.
- Több gótikus és reneszánsz stílusú polgárháza van.
- A katolikus gimnázium kertjében kuriózumnak számító, mintegy százéves, védett bodzafa található, melynek magassága eléri a 8 métert, törzsének kerülete 165 centiméter, koronájának átmérője 10 méter körüli.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1774. február 3-án Roykó János író.
- Itt született 1812. április 1-jén br. Prónay Gábor író.
- Itt született 1893. március 9-én Jacobi Roland négyszeres világbajnok asztaliteniszező.
- 1881-1882-ben itt járt polgári iskolába Božena Slančíková-Timrava szlovák írónő.
[szerkesztés] Testvérvárosai
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- magyarul
- Besztercebánya város hivatalos honlapja
- Besztercebánya erődítményei (szlovák nyelvű képes leírás)
- Besztercebánya térképe
- Térkép Kalauz – Besztercebánya
- Besztercebányai Polgár Info - független hírportál
- Besztercebánya.lap.hu - linkgyűjtemény
- Besztercebánya látnivalók
- Besztercábánya régi arca
- Fényképek Besztercebányáról
- 1915-ös képeslap a IV. Béla király-térről
