Szent Péter esernyője (regény)
| Szent Péter esernyője | |
| Szerző | Mikszáth Kálmán |
| Ország | .svg){kind=small} Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Téma | pénz, szerelem |
| Műfaj | kisregény |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1895 |
| Magyar kiadó | Móra Ferenc Könyvkiadó, Szépirodalmi Könyvkiadó, Kossuth Kiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 23 kiadás[1] - ebből: 1960, 1964, 1981, 1985 (Móra Ferenc Könyvkiadó) |
| Illusztrátor | Zórád Ernő, Reich Károly |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 316 (1960), 206 (2010) |
| ISBN | 9631125661 (1981), 9789630965122 (2010) |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben |
|
A Szent Péter esernyője Mikszáth Kálmán egyik leghíresebb műve, melyet 1895-ben írt meg. Szerkezetileg a regénynek két fonala van. Az egyik a glogovai pap és húga, Veronka, a másik a vörös esernyő titka, Gregorics Pál és törvénytelen fia, Wibra Gyuri története.
Tartalomjegyzék |
Történet [szerkesztés]
 |
|
1. rész – A legenda [szerkesztés]
A szegény felvidéki szlovák faluba, Glogovára új pap érkezett, Bélyi János. A pap megtudta, hogy édesanyja meghalt, így kisgyermek húga rámaradt. Erre a hírre elment imádkozni, de az eső eleredt, és a kislány kinn maradt. Mire visszasietett a pap a kosárhoz, fölötte egy piros,kopott esernyőt talált. A pletyka futótűzként terjedt, hogy az esernyőt Szent Péter tette a kislány fölé. Ahogy a mendemonda terjedt, egyre többen jöttek megcsodálni az időközben ereklyévé vált esernyőt. A papot azzal hívták a temetésekre, a párok az alatt akartak megesküdni. Egy temetésen még Srankó János is feltámadt Szent Péter esernyője miatt! Ennek köszönhetően Jánosnak nem kellett a kevés fizetéséből ellátnia húgát is, mert az esernyő jól jövedelmezett neki.
2. rész – A Gregoricsok [szerkesztés]
Élt Besztercebányán egy Gregorics Pál nevű ember, aki bár folyamatosan azon volt, hogy elnyerje az emberek tetszését, mindig az ellenkezője sült ki belőle. Ezek után részt vett a szabadságharcban mint kém, és sok pénzt szerzett. A nőknél sem volt szerencséje, de házvezetőnőjétől, Wibra Annától született egy fia, Wibra Gyuri. A törvénytelen gyereket titokban tartották, titokban iskoláztatták, de kiderült, hogy tehetséges fiú. Mikor egyszer megbetegedett, apja azt hitte, féltékeny testvérei mérgezték meg, így többet nem is foglalkozott a gyermekkel, nehogy kitudódjon, hogy az ő fia. Pál folyton hordott magánál egy kopott, régi esernyőt, amire rettentően vigyázott. Egy nap, mikor Gregorics Pál úgy érezte, meg fog halni, végrendeletet íratott, és befalaztatott egy üstöt a birtoka egyik kis házikójába. Pál nem tudta örökségét átadni fiának, mert Wibra Anna, akit megbízott a Szegeden tanuló Gyuri odahívásával, úgy gondolta, a férfi meg fog gyógyulni, nincs erre szükség, ám tévedett, Gregorics Pál meghalt. Végrendelete igen furcsa volt, családjára semmit sem hagyott, vagyonának csupán kis részéről rendelkezett. Míg pénzéhes testvérei keresni kezdték többi pénzét, Gyuri ügyvédnek tanult. A Gregorics-testvérek nagy erővel kutattak, de semmit sem találtak. Kitudódott az üst befalazásának híre, majd – miután egymással versengve egyre több pénzt ajánlottak a házért – együtt megvették a házikót, de az üstben csak ócska vasak és szegek voltak, a vagyon holléte pedig változatlanul ismeretlen maradt.
3. rész – A nyomok [szerkesztés]
Wibra Gyurit, akiből közben sikeres ügyvéd lett, nem érdekelte a házasság, csak elveszett kincse után kutatott, ami, mint kiderült, valószínűleg egy külföldi bankban van, és a hozzá tartozó elismervény pedig lehet, hogy apja féltve őrzött esernyőjének nyelében. Kinyomozta, hogy az egy zsidóhoz került egy árverezésen, Müncz Jónáshoz, aki aztán eltűnt, így feleségéhez ment Bábaszékre. Régiségboltjában azonban nem lelte meg a keresett ernyőt, ám Münczné emlékezett rá, és azt állította, férjénél volt, mikor eltűnése előtt elindult. Münczné fiához, Müncz Mórichoz küldte, aki elmondta, hogy az öreg Jónás azzal indult el hazulról, de amikor már holtan megtalálták nem volt nála. Ebből arra következtettek, hogy az ernyőt valahol Glogova közelében veszthette el. Gyuri már indulóban volt Glogovára, mikor megtalált egy fülbevalót, aminek megtalálójának jutalmat ígértek, bement vele a Városházára, ahol ott volt a glogovai pap húga nevelőjével – lovaik megbokrosodtak, így megállásra kényszerültek. Gyuri felajánlotta, hogy elviszi őket Glogovára, de a polgármester, Mravucsán ott tartotta őket.
4-5. rész – A bábaszéki intelligencia, A harmadik ördög [szerkesztés]
Wibra Gyuri és Veronka is Mravucsánéknál vacsorázott, ahol a Veronkával való beszélgetés közben Gyuri rájött, hogy az esernyőt Müncz Jónás tette Veronka feje fölé. A lány elmondja, hogy ereklyeként őrzik az ernyőt a glogovai templomban, és az az ő hozománya. A vacsora után, éjszaka Gyurinak álmában megjelent Szent Péter, azt tanácsolta, hogy vegye el Veronkát.
Reggel elindultak Glogovára, útközben többször meg kellett állniuk. Az egyik pihenő alatt Gyuri rózsát szakajtott le Veronkának, de az először nem fogadta el, csak később vette fel. Aztán a kocsijuk tengelye eltörött, így Gyuri elment gyújtófát vágni. Egy hasadékból kiáltásokat hallott; kimentette az embert, és az a glogovai pap volt, Veronka bátyja. A megmentéséért cserébe Gyuri Veronka kezét kérte. A pap beleegyezett, Veronka viszont nem mondott semmit. Elmentek a paplakba, ahova Sztolarik úr, gyámja, jegygyűrűket hozott. Sztolarik úrral való beszélgetésüket Veronka kihallgatta, megtudta, hogy Gyuri őrajta keresztül szeretné megszerezni az ernyőt. Ám mikor megnézték az esernyőt, kiderült, hogy már nem a régi nyele van rajta, hanem egy – ereklyéhez méltó – új, ezüstnyél, a régit elégették. Gyuri így nem kergetett tovább hiú álmokat, ahogy gyámja mondta. Ráébredt, hogy szereti Veronkát, de a lány időközben eltűnt. Mindenki őt kereste, de aztán Gyuri találta meg. Elmondta egész történetét, s Veronka megbocsátott neki. Az eseményeket követő harmadik vasárnapon pedig a pár összeházasodott.
A kisregény helyszínei [2] [szerkesztés]
A regény Mikszáth szülőföldjén, a Felvidéken, a „Görbeországban”, a mai Szlovákia területén játszódik. A Felvidék falvait, városait ismerjük meg alaposabban pár kivétellel.
Haláp: a Tapolcai-medence északi részében fekvő tanúhegy, illetve egy település neve Hajdú-Bihar megyében. Mikszáth létező földrajzi neveket használ fel regényében, ismételten a kettős (fikció és valóság) hatás elérésének érdekében.
Glogova: valószínűleg kitalált, fiktív falunév, szláv hangzású, nem a romániai Glogova. A történet elején és végén - keretszerűen - itt játszódnak az események.
Besztercebánya: város a Felvidéken (szlovákul Banská Bystrica), város Szlovákiában, 1920-ig Magyarország része, vármegyeszékhely. A Gregorics-család története kötődik ehhez a városhoz.
Bábaszék: község a Felvidéken, a mai Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. Itt fonódik össze a történet két szála, itt találkozik Bélyi Veronka és Wibra György különös véletlenek folytán.
Tisza: Gyuri Szegeden tanult, Gregorics Pál egyik látogatásakor csónakáztak a Tiszán ("...a Sárgára rándultak ki, Kupeczky, Gregorics és Gyuri."), a vörös férfi esernyője beleesett a vízbe. 100 forintot (hatalmas összeget) ajánlott annak, aki visszahozza neki az esernyőt.
Csehország: Gregorics Pálnak itt volt uradalma, a privoreci birtokot később eladta hetvenötezer forintért. Évekkel ezután az egyik Gregorics rokon járt itt, amikor a cseh uradalom után nyomozott: "...Gáspár úr elutazott Prágába."
Bécs: Gregoricsnak bérháza volt itt, amit később eladott száznyolcvanezer forintért.
Pest: Gyuri dolgozott itt egy ideig ügyvédként. Később Prepelicza András után utazott el ide Gregorics Gáspár: "Most aztán gyerekjáték volt megtalálni Prepeliczát, minden kőműves és téglát adogató gyerek tudta, hogy most Pestet építi. Valahol a Kerepesi úton dolgozik egy nagy házon."
Kolozsvár: Wibra György járt ide iskolába (csak megemlítik).
Itt a vége a cselekmény részletezésének!Szereplők [szerkesztés]
|
|
|
Feldolgozások [szerkesztés]
- Szent Péter esernyője (1927, némafilm) rendező: Korda Alexander; szereplők: Lajthay Károly, Rátkai Márton, Varconi Victor
- Szent Péter esernyője (1935) rendező: Cziffra Géza; szereplők: Básti Lajos (Wibra György), Marcia Gervai (Veronka), Fáy Béla (a pap)
- Szent Péter esernyője (1958) rendező: Bán Frigyes; szereplők: Karol Machata (Wibra György), Törőcsik Mari (Veronka), Pécsi Sándor (Bélyi János, a pap)
- Szent Péter esernyője (2011, Karinthy Színház) rendező: Karinthy Márton; szereplők: Pusztaszeri Kornél, Klem Viktor, Kiss Ramóna, Pogány Judit, Egri Kati
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A könyv adatlapja a Molyon - 23 kiadást említ
- ↑ Molnárné Vámos Katalin óravázlatának felhasználásával (Magyar Irodalomtörténeti Társaság - Mikszáth-pályázatok)
Források [szerkesztés]
- A regény szövege - MEK
- Olvasónapló a Sulihálón
- A regény adatlapja a Molyon
- Hangoskönyv - MEK
- A magyar irodalom története - A Szent Péter esernyője
