Göncölfalva
| Göncölfalva (Kynceľová) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1435 |
| Polgármester | Martina Kubišová |
| Irányítószám | 974 01 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 391 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 330 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 382 m |
| Terület | 1,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 45′ 03″, k. h. 19° 11′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 03″, k. h. 19° 11′ 10″ | |
| Göncölfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Göncölfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Göncölfalva (1886-ig Kincelova, szlovákul: Kynceľová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Besztercebányától északkeletre, a város szomszédságában fekszik.
Története[szerkesztés]
A falut a 13. században alapították. 1436-ban „Kunzelfalva” néven egy, a Szásza és Göncölfalvy családok között kitört birtokvita kapcsán említik először, melyben Zsigmond király hozott döntést. 1489-ben „Kunczldorf”, „Kinczeldorf” alakban említik. 1496 és 1526 között a Thurzó családé, később Besztercebánya város fennhatósága alá tartozott. A 16. században lakói luteránusok lettek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KINCZELOVA. Tót fal Zólyom Várm. földes Ura a’ Besztercze Bánya Városa, lakosai katolikusok, fekszik Besztercze Bányához nem meszsze, és annak filiája, határjának 2/3 része sovány, és a’ záporok járják, 1/3 része pedig termékeny, fája tűzre, és épűletre van, réttye, legelője elég.”[2]
1828-ban 14 házában 107 lakos élt, főként mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak, később ácsok, kőművesek voltak. Evangélikus egyházi iskoláját 1840-ben alapították.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kinczelova, tót falu, Zólyom vmegyében, ut. p. Beszterczebánya, felemelt sikságon: 110 evang., 29 kath. lak. Földe homokos agyag, melly mindent megterem. Van Szelecz nevü patakja, 6 urb. telke; de majorsága nincs. Birja Beszterczebánya városa.”[3]
A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Egy ideig Besztercebánya része volt, ma újra önálló község.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 160, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 334 lakosából 321 szlovák volt.
2011-ben 386 lakosából 367 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
