Garamszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garamszeg (Hronsek)
Drevený kostol Hronsek.JPG
Evangélikus fatemplom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Besztercebányai
Rang község
Első írásos említés 1500
Polgármester Milan Kollár
Irányítószám 976 31
Körzethívószám 048
Népesség
Teljes népesség 638 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 309 m
Terület 7,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamszeg  (Szlovákia)
Garamszeg
Garamszeg
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 08″, k. h. 19° 09′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 08″, k. h. 19° 09′ 24″
Garamszeg weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamszeg témájú médiaállományokat.

Garamszeg (szlovákul: Hronsek) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. 2011-ben 638 lakosából 589 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Besztercebányától 10 km-re délre a Garam bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kastély

A települést a 13. és 14. század fordulóján alapították a zólyomi királyi ispánság területén. Első írásos említése 1500-ból származik "Zyklafalu" alakban. 1506-ban "Czwiklafalwa", 1514-ben "Galowyczfalwa", 1515-ben "Galowycz", 1522-ben "Czwyklina", 1558-ban "Czwyklina alias Galfalwa", 1565-ben "Garanzegh", 1572-ben "Cwklina" alakban említik az írásos források. Több nemesi család birtoka volt, köztük a Prokop, Soós, majd a 19. századtól a Géczy családoké. 1681-től a vármegye egyik artikuláris helye.

Vályi András szerint "GARAMSZEG. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Urai Gróf Teleky, és Gétzy Urak, lakosai többnyire evangelikusok, fekszik Garam vize mellett, Zólyomhoz fél mértföldnyire, ’s két kastéllyal díszesíttetik. Határja közép termékenységű, réttye, legelője, fája van, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Garamszegh, (Hronecz), tót falu, Zólyom vgyében, Besztercze és Zólyom közt a Garam mellett: 26 kath., 482 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Szép uri kastélyok és gazdasági épületek. Határa első osztálybeli. A Géczy nemzetségnek ez törzsökhelye, s innen veszi előnevét." [3]

1910-ben 247, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. 1927-ben "Garansek", 1946tól "Hronsek" a hivatalos neve.

2001-ben 596 lakosából 569 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt áll a Polthári Soós család középkori eredetű várkastélya, mely a 15. században épült, majd 1576-ban átalakították, a 19. században felújították. A Rákóczi-szabadságharc alatt pénzverde működött benne. Itt élt Korponay Julianna a Lőcsei fehér asszony, akiről Jókai Mór regényt is írt.
  • A Soós-Géczy család 1775-ben épített barokk kastélya is itt található, homlokzatán rokokó részletekkel. A kastélyt övező parkban szökőkút és 200 éves fa áll.
  • Evangélikus fatemploma, a vármegye egyik artikuláris templomaként 1725-ben épült barokk stílusban. 1100 személy befogadására alkalmas. Orgonája 1754-ben készült. A Szentlélek leszállását ábrázoló oltárképe 1771-ből származik.
  • Fából épített haranglába az 1720-as években épült barokk stílusban.
  • Evangélikus lelkészlaka a 19. században épült, a 20. században átépítették.
  • A szliácsi repülőtér a községtől 2 km-re délnyugatra található.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1899. december 28-án Paulinyi Oszkár történész, levéltáros. Főként késő középkori magyarországi gazdaságtörténettel és a magyar pénzverés és bányászat történetével foglalkozott.
  • Itt hunyt el 1750-ben Severini Pál evangálikus lelkész, egyházi író.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]