Dubravica
| Dubravica (Dúbravica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1400 |
| Polgármester | Ľubomír Šesták |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 358 fő (2006) +/- |
| Népsűrűség | 42 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 428 m |
| Terület | 8,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Dubravica
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Dubravica weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dubravica (szlovákul Dúbravica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. 2001-ben 354 lakosából 345 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Besztercebányától 16 km-re délkeletre a Zolna patak völgyében fekszik.
[szerkesztés] Története
A 14. században alapították, első írásos említése 1400-ból származik, Zólyomlipcse várának tartozéka volt. 1540-ben a körmöcbányai Dubravicai János birtoka, aki vasércbányát nyitott a falu határában.
Vályi András szerint "DUBRAVITZA. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosa 531Urbányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pojninak határa mellett, ’s ennek filiája, Libetentöl pedig egy mértföldnyire, ambár egy része földgyének soványas, hegyes, melly nehezebben trágyáztatik; de mivel más része termékeny, legelője elegendő, fája tűzre, és épűletre van, Zólyomi piatzától egy mértföldnyire fekszik, pályinkat is árúlhat, és néha makkja is terem, első Osztálybéli. " [1]
Fényes Elek szerint "Dubravicza, Zólyom m. tót falu, Pojnikhoz 1/2 óra: 62 katholikus, 153 evangel. lak. Ut. p. Besztercze. " [2]
1910-ben 346, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Zsófia tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi gótikus, barokk toronysisakkal.
- Reneszánsz várkastélya a 16. század elején épült, a 18. században bővítették, romos állapotú.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
|
|||||||||||
