Horhát
| Horhát (Hrochoť) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Besztercebányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1424 | ||
| Polgármester | Marián Mazúch | ||
| Irányítószám | 976 37 | ||
| Körzethívószám | 048 | ||
| Forgalmi rendszám | BB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1452 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 622 m | ||
| Terület | 34,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 40′, k. h. 19° 19′Koordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 19° 19′ | |||
| Horhát weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horhát témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Horhát (szlovákul: Hrochoť) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Besztercebányától 18 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területe ősidők óta lakott, a határában emelkedő Chochulka nevű dombon vaskori település maradványait találták meg.
A település a 15. század elején keletkezett. 1424-ben „Horhagh” alakban említik először. 1479-ben királyi kiváltságokat kapott. Ebben az évben „Chrocot” néven írják, majd 1507-ben „Rochod”, 1519-ben „Hrohok”, 1521-ben „Hrochott”, 1527-ben „Rovhota” alakban szerepel az írott forrásokban. A 16. és 19. század között Zólyom várának tartozéka volt. Lakói állattartással, erdei munkákkal, mezőgazdasággal, fuvarozással, fazsindely készítéssel foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HROCHOTZ. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz 1 2/4 mértföldnyire, Ocsovának filiája, legelője elég, fája tűzre, és épűletre van, de határja sovány, hegyes, köves, és hideg.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrochot, tót falu, Zólyom vmegyében, erdős hegyek közt, Pojniktól délre 1 mfld: 43 kath., 781 evang. lak., kik robotot nem szolgáltak, hanem e helyett más szolgálatra, mint p. o. levélhordásra használtattak. Ezek egyszersmind híres lövészek. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Nagy-Szalatna.”[3]
A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.
Öt tantermes általános iskoláját az 1980-as években építették.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 983-an lakták, ebből 938 szlovák és 1 magyar anyanyelvű.
1890-ben 1051 lakosából 1009 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1177 lakosából 1123 szlovák és 11 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1273-an lakták, ebből 1189 szlovák és 17 magyar anyanyelvű.
1921-ben 1275 lakosa mind csehszlovák volt.
1930-ban 1385 lakosából 1384 csehszlovák volt.
1991-ben 1355-en lakták: 1328 szlovák és 1 magyar.
2001-ben 1374 lakosából 1358 szlovák volt.
2011-ben 1499-en lakták: 1404 szlovák és 2 magyar.
2021-ben 1452 lakosából 4 (+2) magyar, 1312 (+2) szlovák, 7 (+16) cigány, 5 egyéb és 124 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született Abrahamides Izsák evangélikus püspök, író.
- Itt élt 1847 és 1856 között Andrej Braxatoris Sládkovič evangélikus püspök, költő. Egykori lakóhelyét emléktábla jelzi.
- Itt élt egy ideig Ludo Ondrejov (1901-1962) szlovák író.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Barokk evangélikus temploma 1830-ban épült.
- A község gazdag népi hagyományokkal, népviselettel, népzenével rendelkezik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
