Andrej Sládkovič

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andrej Sládkovič
Sladkovic.jpg
Andrej Sládkovič
Születési neve Braxatorisz András
Született 1820. március 30.
Korpona
Elhunyt 1872. április 20. (52 évesen)
Radvány
Nemzetisége szlovák
Foglalkozása költő
Fontosabb munkái lásd a művei szakaszban

Andrej Sládkovič (illetve Sládkovič András,született Braxatorisz András, írói álnevei Andrej Braxatoris-Sládkovič, Andrej Sládkovič, Ondřej Krasyslav Sládkovič) (Korpona, 1820. március 30.Radvány, 1872. április 20.) szlovák költő, irodalomkritikus, újságíró és műfordító. A 19. századi szlovák irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, Stúr csoportjából az egyik legérzelmesebb költő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1820. május 30-án született Korponán tanítói családban. 18261830 között Korponán, majd 18301831 között Perőcsényen tanul magyarul. 18311832 között korponai piarista gimnázium diákja. 18391840 között a selmecbányai líceumon tanul, ahol elkezdi írni első verseit. 18401842 között a pozsonyi líceum diákja. 1841-ben Jurkovics Sámuelnek segít a ószombati szlovák színház megalapításában. Mivel családja anyagilag nem állt jól (8. gyermekként született a 14-ből), ezért főként magántanítóskodásból élt. Mint házi tanító előbb 18381839 között Ledénybe, majd 18391840 között a jómódú Pischl családhoz került, akiknél szerelemre lobbant lányuk Maria iránt. 18421843 között Hodrusbányán tanít. 18431844 között teológiát tanul a hallei egyetemen, ahol megírja első nagyszabású alkotását a Sôvety v rodine Dušanovej (Beszélgetések Dusan családjában) címűt. 1844-ben hazatér, eddigre Maria Pischlt férjhez adják egy gazdag mézeskalács készítőhöz. 1844 és 1845 között ennek a szerelemnek az emlékére írja meg a Marína című művét. 1845 és 1846 között ezt követtek a Detvan (Gyetvai legény) című műve. Mindkét mű lirikus költemény. 1847-ig Bezegh Pál családjánál nevelősködik Garamhalásziban. 1847-ben evangélikus lelkésszé szentelik, majd mint pap tevékenykedik Horháton tevékenykedik. Üdvözli az 18481849-es forradalmat. Magatartásáért 1849-ben letartóztatják. 1856-tól haláláig zólyomradváni lelkész. Szekovics Júlia Antóniával házasodott meg, együtt 9 gyermekük volt, melyből 4 még a költő életében meghalt. Részt vett a turócszentmárotni memorandumon mint írnok. A Szlovák Anyácska alapító tagja, majd irodalmi bizottságának tagja. Kuzmány Károly evangélikus lelkész halála után 1867-től az evangélikus énekbizottság (Zpěvníkový výbor) elnöke. 1868-ban hasvízre betegedett meg, melyből már nem épült föl. Zólyomradványon halt meg 1872. április 20-án.

Stílusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első művei a Nitra almanachban jelennek meg. Műveiben a romantikus szerzőkhöz hasonlóan a szlovák népiességet a filozofikus idealizált erényességgel kapcsolja össze. Művei gyakran tükrözik személyes életérzését, konfliktusait, az élet egyensúlyának keresését a 19. század komplikált nemzeti és társadalmi viszonyai között. Műveiben a társadalmi és népi témák mellett nagy szerepet kap a természet szeretete. Bár Sládkovič szintén Stúr követői közé tartozott, a többi követővel ellentétben ő megházasodott, ami nézeteltéréseket okozott közöttük. Stúr ugyanis úgy tartotta, hogy teljes életüket a nemzetnek kell szentelni, így számukra nincs hely a családnak. Kora több szláv közéleti személyiségével tartotta a kapcsolatot. Gondolkodásmódjára igen nagy hatást gyakorolt a hegeli filozófia. Irodalmi munkásságához tartoznak kevésbé jelentős egyházi művei is. Két leghíresebb műve a Marína és a Detvan (Gyetvai legény).

Műfordítoként főleg Puskintól, a francia felvilágosodás és romantika képviselőitől (Voltaire, Jean Racine), illetve később német nyelvről is fordított (Johann Wolfgang von Goethe). Több újságcikket is írt: Národnie školy (Nemzeti iskolák), Verejná mienka o nás (Közvélemény rólunk), illetve írói értekezéseket: Ján Botto: Báj Maginhradu (Botto János: Maginhrad mondája). Marína című munkáját kétszer fordították magyarra Podhradszky Lajos 1888-ban, Farkas Jenő 1957-ben, illetve csehre, lengyelre és franciára. Az ő emlékére rendezik évente 1960-tól "Sládkovič Radványa" nevű szavalóversenyt.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1842K Nitře (Nyitrához), vers
  • 1842Potěcha (Vigasz), vers
  • 1842Ctibor (Ctibor), vers
  • 1842 / 1844Sôvety v rodine Dušanovej (Beszélgetések Dusan családjában), megverselt beszélgetések
  • 1846Marína (Marína)
  • 1848Zaspievam pieseň o slobodnej vlasti (Éneklek egy éneket a szabad hazáról), rapszódia, mellyel a 18481849-es forradalmat üdvözli
  • 1848Nehaňte ľud môj (Nebántsátok a népemet), vers
  • 1848Hron (Garam), vers
  • 1848More (Tenger), vers
  • 1848Morava (Morva), vers
  • 1848Krajanom (Földieimnek), vers
  • 1848Mládenec (Ifjú), vers
  • 1853Detvan (Gyetvai legény), elbeszélő költemény (5 éneke: Martin (Márton), Družina (Csoport), Slatinský jarmok (Nagyszalatnai vásár), Vohľady (Lánynéző) és Lapačka (Toborzás))
  • 1853Znovuzrodenec (Újjászületett), vers Comeniusról
  • 1858Milica, két vers: Perla hárema (A hárem gyöngye) és Oľga (Olga)
  • 1861Svätomartiniáda (Szentmártoniáda), patetikus költemény a szlovák nemzet memoranduma alkalmából Turócszentmártonban
  • 1863Pamiatka pre deň 4. augusta (Emlék az augusztus 4. napra), vers a Matica slovenská alapításának emlékére
  • 1863Hojže, Bože, jak to bolí, keď sa junač roztratí (Ah, Uram , hogyan fáj, ha az ifjú eltékozol)
  • 1864Lipa cyrilo-metodejská (Cirill-metódi hársfa), vers Szent Cirill és Metód emlékére
  • 1866Gróf Mikuláš Šubić Zrínsky na Sihoti (gróf Šubić Zrínyi Miklós Szigeten), vers Šubić Zrínyi Miklós emlékére
  • 1869Duma pohrobnia
  • Ohlasy (Visszhangok), vers az irodalmi nyelv fontosságáról
  • Prosba (Kérés), vers
  • Štiavnica'(Selmec), költői vallomás Selmecbányához fűződő viszonyáról
  • Duchu Puškinovmu (Puskin lelkéhez), vers Alekszandr Szergejevics Puskinról
  • Veľký pôst (Nagy böjt), vers
  • Novembrová duma (Novemberi értekezés), vers
  • Roky a veky (Évek és idők), vers
  • Pieseň o Samsonovi (Ének Sámsonról), vers
  • To české tábory (Azok a cseh táborok), hazafias költemény
  • Pozdrav (Üdvözlet), hazafias költemény
  • Omladinám (Ifjúságnak), hazafias költemény
  • Čo vy za nič nemáte nás? (Hát nektek semminek sem vagyunk?), hazafias költemény

Szerelmi költészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Opustená (Elhagyott)
  • Žaloba (Vád)
  • Vraví oko tvoje (A te szemed mondja)

Gyermek és ifjúsági versek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kĺzačka (Csúszda)
  • Prázdniny a škola (Szünet és iskola)
  • Obri a zakrpenci (Óriások és törpék)
  • Malý Kristus (A kis Krisztus)

Válogatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1918Otčiny mojej spevy (Az én szülőhazám énekei)
  • 1927Výber z lyriky (Lírai válogatás)
  • 1934Výber z básní Jána Hollého a Andreja Sládkoviča (Válogatás Hollý János és Sládkovič András verseiből)
  • 1972Poézia (Költemények)
  • 1977Sládkovič vo výbere Milana Krausa (Sládkovič Kraus Milan válogatásában)
  • 1979Marína a Detvan (Marína és a Gyetvai legény)

Összefoglaló művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1861Spisy básnické Andreja Sládkoviča (Sládkovič András versei)
  • 1878Andreja Sládkoviča Spisy básnické (Sládkovič András verses írásai)
  • 1920Spisy básnické Andreja Sládkoviča 1-2 (Sládkovič András versei)
  • 1961Sobrané básne 1939 Dielo 1-2 (Válogatott versek 1939 1-2 rész)

Próza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Posestrima (Testvérek)

Színművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nezaľúbení zaľúbenci (Nem szerelmes szerelmesek)

Fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Prédikációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1924Nevěsta Kristova (Krisztus hitvese)

Levelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1970Korešpondencia Andreja Sládkoviča (Sládkovič András levelei)

Kulturális történeti munkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színházi és rádiójátékok (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1948Marína (Marína, Szlovák Nemzeti Színház)
  • 1957V slovenské doliny so mnou, bratia moji… (A szlovák völgyek velem, testvéreim …, Csehszlovák rádió)
  • 1970Vo víchrici žitia (Az élet viharában, Csehszlovák rádió)
  • 1985Detvan (Gyetvai legény, Csehszlovák rádió)
  • 1989Každý svojou pošiel stranou (Mindenki elment a maga útján, Československý rozhlas)

Megzenésített művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]