Zólyom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zólyom (Zvolen)
Zvolen (Zólyom, Altsohl) - city center.jpg
Zólyom címere
Zólyom címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Zólyomi
Turisztikai régió Felső-Garam-mente
Rang város
Polgármester Lenka Balkovičová
Irányítószám 960 01
Körzethívószám 00421 (0) 45
Népesség
Teljes népesség 43 318 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 439 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 293 m
Terület 98,727 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zólyom (Szlovákia)
Zólyom
Zólyom
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 14″, k. h. 19° 07′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 14″, k. h. 19° 07′ 03″
Zólyom weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye. Dobrókirályi (Kráľová), Mátyásfalva (Môťová), Neresnica, Zolna és Zólyomlukó (Lukové) tartozik hozzá. 2011-ben 43 318 lakosából 36 201 szlovák, 343 roma, 330 cseh és 158 magyar volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Besztercebányától 18 km-re délre, a Garam folyó kanyarulatában fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zólyom neve az avar sólyom szóból eredeztethető. Szlovák történészek tudományos magyarázata szerint Zólyom várát azért emelték a hunok, mert Attila hun uralkodó ezt a helyet választotta temetkezési helyéül (Zvolen, szlovák neve a zvolit – választani, kiválasztani – szláv igéből ered). A magyar történészek érvelése más, a „zólyom” a magyar „sólyom” szó régebbi változata.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zólyom 1596-ban

A település első vára, a Pusztavár (szlovákul Pustý hrad) a mai várostól délnyugatra emelkedő hegygerincen a 11. században épült, egykori várispánság központja, a vármegye névadója. A város a középkorban Zólyom vármegye székhelye volt (az újkorban Besztercebánya). Falai között halt meg 1095. június 29-én Szent László király [forrás?]. A vár 1600 körül már romos volt. A mai vár a tatárjárás után épült, mai formájában az 1370-es években épült ki. Nagy Lajos király vadászkastélyt építtetett és 1382-ben ide hívta össze a lengyel rendeket. 1440-ben Giskra serege foglalta el, 1449-ben Hunyadi János égette fel a várost, de a várat csak Hunyadi Mátyás tudta visszavenni 1462-ben. Hunyadi János a várral átellenben a Strázsa-hegy 444 m magas csúcsán épített várat 1451-ben, amelynek maradványai ma is látszanak. Mátyás szívesen tartózkodott itt, épített is rajta. A vár sohasem volt a törökök kezén. 1605-ben Bocskai István, majd Bethlen Gábor foglalta el. 1620-ban majd egy évig itt őrizték a Szent Koronát miután Bethlen Gábort augusztus 25-én a szomszédos Besztercebányán tartott országgyűlésen magyar királlyá választották. 1644-ben I. Rákóczi György serege foglalta el, a kuruc harcokban többször cserélt gazdát. 1703. november 15-én itt futamította meg Bercsényi Miklós kuruc serege Forgách Simon császári seregét. Hosszú ideig az Eszterházy család tulajdona, tőlük 1802-ben szerezte vissza a királyi kincstár. A vár helyreállítása nagyrészt megtörtént.

1919. június 7-én a magyar Tanácsköztársaság hadserege visszafoglalta Csehszlovákiától.

1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelés egyik központja volt. A szovjet Vörös Hadsereg 1945. március 14-én foglalta el.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Erzsébet-templom
A városközpont

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A 13. századi vár a városközpontban található. Balassi Bálint emlékét őrzi a várkapunál 1994-ben elhelyezett emléktábla.
  • A 15. századi vár romjai a Strázsa-hegyen.
  • Pusztavár 11. századi romjai a várostól délnyugatra emelkedő hegyen.
  • A Szent Erzsébet-templom 1381 és 1390 között épült gótikus stílusban, reneszánsz átépítéssel. Tornya barokk stílusú.
  • Az óhegyi kegytemplomot 1448 és 1449 között építették Königsberger Mihály királyi bányaigazgató indítványára. 1589-ben bővítették. Ezután 1710-ig protestánsok mozgolódása miatt a zarándoklatok meggyérültek, még a templomot is elvették. A kegyszobrot az erdőbe menekítették egy fa belsejébe, és amikor visszavitték régi helyére, a fa tövében forrás fakadt, ahol számtalan csoda történt. Az 500 éves kegyszobrot azóta zarándokok tömegei látogatják. A kegyhelyen még hat kápolna (1600 és 1820 között épültek) és kálvária-kápolna is található, amely 1809-ben épült.
  • A városháza a 17. században épült, reneszánsz alapokon.
  • A zsidó–temetőt 1998-ban újították fel.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • J. G. Tajovský Színház

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria a várról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bebej, J.–Maliniak, P.–Čatayová, S. (eds.) 2013: Zvolen – monografia mesta. Zvolen.
  • Radoslav Ragač: Zólyom város intézményeinek és polgárainak hétköznapjai a 16–17. században.
  • Dobroslava Menclová 1954: Hrad Zvolen. Bratislava.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyom témájú médiaállományokat.