Zólyom vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zólyom vármegye
Zólyom vármegye címere.jpg

Ország Magyar Királyság
Központ Besztercebánya
Népesség
Népesség 133 700 (1910)
Nemzetiségek szlovákok, németek
Földrajzi adatok
Terület 2 634  km2
Térkép
Zolyom.png
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Zolyom county map.jpg
Domborzati térkép

Zólyom vármegye (szlovákul Zvolen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye területe nagyrészt hegység. Északon az Alacsony-Tátra, nyugaton a Nagy-Fátra, a kettő között pedig a Garam völgye található. Legfontosabb folyói a Garam, és a Szalatna. Északról Liptó vármegye, keletről Gömör-Kishont vármegye, délről Nógrád és Hont vármegyék, nyugatról pedig Turóc és Bars vármegyék határolták.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye előzménye a 12. században alakult zólyomi erdőispánság volt. Eredetileg Árva, Turóc és Liptó vármegyék területét is magában foglalta. A négy vármegye a 14. században jött létre, mint nemesi vármegye. [1]

1918-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Csehszlovákia része lett. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. 1948-tól Hont és Gömör-Kishont vármegyék területével egyesült, így jött létre a ma is létező Besztercebányai kerület.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye összlakossága 1910-ben 133.700 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zólyom vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

A vármegye a következő négy járásra volt felosztva:

A megyéhez három rendezett tanácsú város tartozott:

  • Besztercebánya
  • Breznóbánya
  • Zólyom

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kardoss, A. 1902: Príspevky k miestopisu Slovenska - Administratívne podelenie stolice Zvolenskej. Sborník slovenskej muzeálnej spoločnosti VII/1, 43-58.
  1. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. ISBN 963-05-6722-9 (1994)