Nagyszalatna
| Nagyszalatna (Zvolenská Slatina) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Turisztikai régió | Podpoľanie |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1263 |
| Polgármester | Mária Klimentová |
| Irányítószám | 962 01 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2803 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 328 m |
| Terület | 45,94 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyszalatna
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 33′ 40″, k. h. 19° 15′ 30″ | |
| Nagyszalatna weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagyszalatna (szlovákul Zvolenská Slatina, korábban Veľká Slatina) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 2803 lakosából 2546 szlovák és 92 cigány volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zólyomtól 10 km-re keletre, a Szalatna patak jobb partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a bronzkorban is éltek emberek, a lausitzi kultúra emlékei kerültek itt elő. A falut 1263-ban említik először. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel, amikor plébániáját a zólyomi plébániák között Petrus de Sancta Crux de Solio alakban említik. Eszerint templomát a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték. 1393-ban Salathna, 1406-ban Zalathna Zolyensis, 1410-ban Zalathna alakban szerepel az oklevelekben. Nagy kiterjedésű határa volt és mivel a véglesi váruradalom központi részén feküdt az uradalom természetes központja volt. A 15. század elejétől mezőváros, a királytól kiváltságokat kapott. 1584-től 1664-ig a töröknek fizetett adót. A 17. századtól a szalatnai határ a gyetvai uradalom igazgatása alá került. 1722-ben üveghutáját említik. 1828-ban 151 házában 1491 lakos élt.
Vályi András szerint "Nagy Szalatna. Mezõváros Zólyom Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Zólyomhoz 1 mértföldnyire; patakja által nedvesíttetik. Itten állapodott vala meg Homonnai Bálint 1605-ben hadi népével, minekelõtte Zólyomot ostromlotta vólna. 1709ben pedig Pálfy János, hogy Rákóczinak Katonáit akadályoztassa. Hajdan arany bányái is vóltak, de azoknak már most tsak emlékezetek esméretes; határja középszerû, vagyonnyai külömbfélék, Szalatna vize néha megönti." [2]
Fényes Elek szerint "Nagy-Szalatna, tót m. v., Zólyom vmegyében, a Szalatna vize mellett s völgyében, 592 kath., 899 ev. lak. Kath. és evang. anyaszentegyház. Határa a legjobbak közüli a megyében; szép szarvasmarhát és sok juhot nevel. Van savanyu vize is. F. u. h. Eszterházy. Van helyben postahivatala." [3]
1910-ben 2492 túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásának székhelye volt.
2001-ben 2570 lakosából 2543 szlovák és 82 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére emelt római katolikus temploma 1787-ben épült barokk stílusban.
- Evangélikus temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban, neogótikus homlokzattal.
Híres emberek [szerkesztés]
- Nagyszalatnán született 1904. október 23-án Szalatnai Rezső (1904-1977) író, irodalomtörténész, műfordító.[4]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka (SZMIT, 2009)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Hivatalos oldal
- Tourist-channel.sk
- Községinfó
- Nagyszalatna Szlovákia térképén
- Nagyszalatna a régió honlapján
- E-obce.sk
|
|||||
