Kovácsfalva
| Kovácsfalva (Kováčová) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Turisztikai régió | Garammente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1254 |
| Polgármester | Slavomír Brachna |
| Irányítószám | 962 37 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1522 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 213 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 306 m |
| Terület | 7,15 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kovácsfalva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 19° 06′ 15″ | |
| Kovácsfalva weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kovácsfalva (szlovákul Kováčová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 1522 lakosából 1357 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zólyomtól 4 km-re északnyugatra a Zólyomi-medencében fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu keletkezése a 13. században a német betelepítéssel kapcsolatos. 1254-ben "Terra hospitum de Koachou" alakban IV. Béla oklevelében említik először. Ez az ősi falu azonban nem a mai helyén, hanem attól mintegy 2 km-re nyugatra feküdt azon a helyen, melyet ma Stará Kováčová néven említenek. Nevét onnan kapta, hogy az itt élő, a zólyomi váruradalomhoz tartozó szolganépek kovácsmesterséggel foglalkoztak. A település ugyan megmenekült a török támadásoktól, de többször volt a nemesek közti pártharcok, fosztogatások színhelye. Az ősi falu a 16. – 17. században pusztult el és lakói ekkor költöztek a mai helyre. Története során sosem tartozott a nagyobb települések közé, egyházilag Hajnik fíliája volt. A 18. században az Eszterházy család birtoka volt, szegény falunak számított, melyről Bél Mátyás is ír Notitia Hungariae novae historico geographica című művében. 1828-ban 24 házába 183 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek szerint "Kovacseva, Zólyom vm. tót falu, Hajnik mellett: 87 kath., 96 ev. lak. Termékeny jó határ. F. u. a kamara. " [2]
1910-ben 385, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
2001-ben 1467 lakosából 1440 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Népi lakóház gazdasági épülettel a 19. század második feléből.
- A szlovák nemzeti felkelés emlékműve.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
