Bacúr
| Bacúr | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Turisztikai régió | Adela |
| Rang | község |
| Polgármester | Katarína Zlámalová |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 153 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 450 m |
| Terület | 9,60 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bacúr
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 31′, k. h. 19° 04′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bacúr (szlovákul Bacúrov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 153 lakosából 131 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zólyomtól 10 km-re délnyugatra fekszik, a Selmeci-hegység lábánál.
Délről Dobó, nyugatról Zólyomkecskés, északról Osztroluka, keletről pedig Zólyomberezna községekkel határos.
9,6024 km²-es kataszteri területe[2] nem változott a 20. század folyamán.
Története [szerkesztés]
1255-ben említik "villa Bochorou" néven először. Zólyom várának uradalmához tartozott, később több nemesi család birtoka. A 16. századtól Zólyom városának faluja volt. 1401-ben "Bachur" néven említik. Templomát 1517-ben említik. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. 1580 körül már a töröknek is adózott. 1599. október 11-én a török a környező településekkel együtt Bacúrt is felégette. 1828-ban 44 házában 325 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "BACZÚR. Baczuru, Baczurova. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Selymetz Bányához másfél mértföldnyire, 81Hont Vármegyének széle felé. Legelője jó nemű, földgye, ha trágyáztatik, meglehetősen terem, fája tűzre való ingyen; de mivel épűletre való nintsen, és víz dolgában is szűkölködnek, ’s a’ Selmetzi piatzok két mértföldnyire fekszik, második Osztálybéli. " [3]
Fényes Elek szerint "Baczur, tót falu, Zólyom vgyében, Dubronyivától északra 1/2 órányira: 69 kath., 256 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa szorgalmatos trágyázás után elég termékeny. Erdeje derék. F. u. többen. Ut. p. Bucsa. " [4]
1910-ben 332, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
2001-ben 96 lakosából 92 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült, 1790-ben barokk stílusban építették át.
- Fa harangláb a 19. század végéről.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
