Szászpelsőc
| Szászpelsőc (Sása) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Ľubica Jergušová |
| Irányítószám | 962 62 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 951 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 383 m |
| Terület | 24,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szászpelsőc
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 26′ 10″, k. h. 19° 08′ 00″ | |
| Szászpelsőc weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szászpelsőc (1886-ig Szászi, szlovákul Sása) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban, Zólyomtól 18 km-re délre. 2011-ben 951 lakosából 878 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A falu a 13. században keletkezett, első írásos említése 1332-ben történt "Sasca, Saca" alakban. 1351-ben "Nemet Pelseucz", 1393-ban "Pelsewlch", 1410-ben "Nemethpelseuch" néven említik. A dobronyai váruradalomhoz tartozott. 1351-től kiváltságokkal rendelkező mezőváros volt. A 16. és 17. században a török elleni háborúkban többször szenvedett a hadak pusztításától. 1578-tól 1594-ig a hódoltság részeként a füleki bégnek adózott. 1668-ban ismét a töröknek fizetett adót. 1828-ban 85 házában 625 lakosa élt, akik mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak. A falunak a 16. században őrtornya volt, nyoma nem maradt. 1886-ban nevét a közeli Tótpelsőc mintájára változtatták meg.
Vályi András szerint "SZÁSZI. Az elõtt Német Pelsõcznek neveztetett, Mezõváros Zólyom Várm. földes Ura Gr. Battháyni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz 1 3/4 mértföldnyire; határja meglehetõs. " [2]
Fényes Elek szerint "Szászova, Zólyom vmegyében, dombon, ut. postája Beszterczebánya. Van 276 evang., 73 kath. lakosa, egy nagyszerü 1460-ban épült temploma, 12 1/2 urbéri telke, s egy hegyi patakja, Földe homokos agyag, s meglehetõs termékeny. Majorsági föld itt nincs. Birja Beszterczebánya v." [3]
1910-ben 989 túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
2001-ben 916 lakosából 846 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, melyet kőfal vesz körül.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
