Garamberzence
| Garamberzence (Hronská Breznica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1424 |
| Polgármester | Igor Kanda |
| Irányítószám | 966 12 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 277 fő (2006) +/- |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 268 m |
| Terület | 9,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Garamberzence
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Garamberzence (szlovákul Hronská Breznica, németül Bresnitz) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2001-ben 301 lakosából 287 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zólyomtól 10 km-re nyugatra, a Garam bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint i. e. 1900 és 800 között a bronzkorban a lausitzi kultúra népe élt ezen a vidéken. Ezt bizonyítja az itt megtalált bronz ládzsahegy is. A mai települést 1424-ben "Brezenche" alakban említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond magyar király más falvakkal együtt felesének Borbálának adja. A 16. századig Dobronya várának uradalmához tartozott, ezután Thurzó György, majd a besztercebányai Kamara tulajdona. A 18. századtól 1848-ig a részben saskői uradalom része, majd a besztercebányai püspökségé. 1828-ban 30 házában 226 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "BERZENCZE. Breznicze. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosa Berthold Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ felsõ járásban, tûzre, és épûletre való fáján kivûl, mivel saját határjában elegendõ legelõje van, gyümöltsös kertyei, ’s réttyei termékenyek, eladásra jó módgyok, Szent Benedeken, a’ hol három nap van héti vásár, ’s pénzt kereshetnek mind gyalog, mind szekerezéssel, malma is helyben van; második Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Garan-Berzencze, tót falu, Zólyom vgyében, Bars megye szélén: 29 kath., 197 evang. lak. Sovány, köves határ. F. u. a kamara. Ut. post. Bucsa." [2]
1910-ben 283, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Haranglába 1905-ben épült.
- Nepomuki Szent János szobra.
- A szlovák nemzeti felkelés áldozatainak és 12 1919-ben elesett magyar katona emlékműve.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1875. június 18-án Krenner Miklós újságíró, tanár, történész, az erdélyi nemzetiségi sajtó ismert publicistája.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
|
|||||
