Zólyomberezna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zólyomberezna (Breziny)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Zólyomi
Rang község
Első írásos említés 1784
Polgármester Igor Klein
Irányítószám 962 61
Körzethívószám 045
Népesség
Teljes népesség 357 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 366 m
Terület 5,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zólyomberezna (Szlovákia)
Zólyomberezna
Zólyomberezna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 05′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 05′ 00″
Zólyomberezna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyomberezna (szlovákul: Breziny) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 357 lakosából 302 szlovák és 20 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zólyomtól 7 km-re délre fekszik. Területét érinti a Zólyom-Ipolyság közötti 66-os út és vasútvonal.

Északról Osztroluka és Zólyom, keletről Dobróváralja, délről Dobronya, nyugatról pedig Dobó és Bacúr községekkel határos.

5,4847 km²-es területe (1921-ben még 5,62 km²) két településrészre oszlik[2]:

  • Dolné Breziny (Alsóberezna)
  • Horné Breziny (Felsőberezna)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén talált használati tárgyak arra engednek következtetni, hogy itt már i. e. 2400 táján emberi település volt. A középkorban erre vezetett át az a forgalmas kereskedelmi út mely Hont várából Zólyomon át Turócba, majd Árvába, végül a Balti-tengerhez vezetett. Emiatt gyakran érték a hadak támadásai is ezt a vidéket. A legnagyobb török támadás 1556. február 12-én következett be, amikor a török bevette a közeli Dobronya várát is. Erre az időszakra esnek a település kezdetei is, mert a birtokos Eszterházy család ekkor telepített néhány családot a község területén létesített majorba. Ez a major feltehetően a későbbi Felső-Berezna helyén állt.

1568. április 28-án mintegy 400 török lovas támadt az uradalom területére, melyet 1575-ben és 1578-ban újabb támadások követtek. Erre az időszakra esik Alsó-Berezna benépesítése is. 1588-ben a török újra felégette a vidéket, majd 1612-ben pusztító földrengés keletkezett. Az 1636-ban és 1637-ben bekövetkezett török támadásokban a két kis telep teljesen megsemmisült.

Berezna már faluként 1784-ben bukkan fel újra az írott forrásokban, amikor a dobronyai evangélikus egyház filiájaként említik. 1805-ig a dobronyai uradalom részeként az Eszterházyak birtoka volt. Ezt követően a zólyomi uradalommal együtt a császári kamarához tartozott, a kamaragrófság székhelye Selmecbánya. 1848 és 1854 között Korponából, majd Zólyomból igazgatták.

Vályi András szerint " BREZINI. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, és a’ Zólyomi Uradalom, lakosai katolikusok, fekszik Dobronának szomszédságában, mellynek filiája, és hozzá hasonlító." [3]

Fényes Elek szerint " Brezing, tót falu, Zólyom vármegyében, 96 kath., 169 evang. lak. F. u. a kamara." [4]

1888-tól Berezna, 1907-től Zólyomberezna néven szerepel[5].

1910-ben 358, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott. A község békés életét az 1914-ben kitört első világháború változtatta meg, melyet követően az új csehszlovák állam része lett. A háborút követően sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Az itthon maradtak főként mezőgazdasággal, állattartással, ezen belül főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. Ebben az időben épült meg a Zólyom-Korpona vasútvonal, mely felélénkítette a kereskedelmet és a fuvarozást is. A faluban felépült a katolikus iskola.

A szlovák nemzeti felkelés idején lakói támogatták a partizánokat. 1944. december 9-én a falut német csapatok szállták meg. A szovjet és román egységek 1945 márciusában közelítették meg a települést, mely a harcokban súlyos károkat szenvedett. A faluba 1949-ben vezették be az elektromos áramot.

2001-ben 324 lakosából 295 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]