Zólyomberezna

Zólyomberezna (Breziny)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Zólyomi
Rang	község
Első írásos említés	1784
Polgármester	Igor Klein
Irányítószám	962 61
Körzethívószám	045
Népesség
Teljes népesség	357 fő (2011) +/-
Népsűrűség	65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	366 m
Terület	5,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zólyomberezna Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 05′ 00″48.5083333333, 19.0833333333
Zólyomberezna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyomberezna (szlovákul Breziny) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 357 lakosából 302 szlovák és 20 roma volt.

Fekvése

Zólyomtól 7 km-re délre fekszik. Területét érinti a Zólyom-Ipolyság közötti 66-os út és vasútvonal.

Északról Osztroluka és Zólyom, keletről Dobróváralja, délről Dobronya, nyugatról pedig Dobó és Bacúr községekkel határos.

5,4847 km²-es területe (1921-ben még 5,62 km²) két településrészre oszlik:

• Dolné Breziny (Alsóberezna)
• Horné Breziny (Felsőberezna)

Története

A község területén talált használati tárgyak arra engednek következtetni, hogy itt már i. e. 2400 táján emberi település volt. A középkorban erre vezetett át az a forgalmas kereskedelmi út mely Hont várából Zólyomon át Turócba, majd Árvába, végül a Balti-tengerhez vezetett. Emiatt gyakran érték a hadak támadásai is ezt a vidéket. A legnagyobb török támadás 1556. február 12-én következett be, amikor a török bevette a közeli Dobronya várát is. Erre az időszakra esnek a település kezdetei is, mert a birtokos Eszterházy család ekkor telepített néhány családot a község területén létesített majorba. Ez a major feltehetően a későbbi Felső-Berezna helyén állt.

1568. április 28-án mintegy 400 török lovas támadt az uradalom területére, melyet 1575-ben és 1578-ban újabb támadások követtek. Erre az időszakra esik Alsó-Berezna benépesítése is. 1588-ben a török újra felégette a vidéket, majd 1612-ben pusztító földrengés keletkezett. Az 1636-ban és 1637-ben bekövetkezett török támadásokban a két kis telep teljesen megsemmisült.

Berezna már faluként 1784-ben bukkan fel újra az írott forrásokban, amikor a dobronyai evangélikus egyház filiájaként említik. 1805-ig a dobronyai uradalom részeként az Eszterházyak birtoka volt. Ezt követően a zólyomi uradalommal együtt a császári kamarához tartozott, a kamaragrófság székhelye Selmecbánya. 1848 és 1854 között Korponából, majd Zólyomból igazgatták.

Vályi András szerint " BREZINI. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, és a’ Zólyomi Uradalom, lakosai katolikusok, fekszik Dobronának szomszédságában, mellynek filiája, és hozzá hasonlító."

Fényes Elek szerint " Brezing, tót falu, Zólyom vármegyében, 96 kath., 169 evang. lak. F. u. a kamara."

1888-tól Berezna, 1907-től Zólyomberezna néven szerepel.

1910-ben 358, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott. A község békés életét az 1914-ben kitört első világháború változtatta meg, melyet követően az új csehszlovák állam része lett. A háborút követően sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Az itthon maradtak főként mezőgazdasággal, állattartással, ezen belül főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. Ebben az időben épült meg a Zólyom-Korpona vasútvonal, mely felélénkítette a kereskedelmet és a fuvarozást is. A faluban felépült a katolikus iskola.

A szlovák nemzeti felkelés idején lakói támogatták a partizánokat. 1944. december 9-én a falut német csapatok szállták meg. A szovjet és román egységek 1945 márciusában közelítették meg a települést, mely a harcokban súlyos károkat szenvedett. A faluba 1949-ben vezették be az elektromos áramot.

2001-ben 324 lakosából 295 szlovák volt.

Nevezetességei

• Haranglába a 19. században épült, népi alkotás.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• E-obce.sk
• Községinfó