Dobronya
| Dobronya (Dobrá Niva) | |
 |
|
| Dobronya látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1254 |
| Polgármester | Martin Krúdy |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1859 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 35 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 357 m |
| Terület | 52,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Dobronya
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 19° 06′ 08″ | |
| Dobronya weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dobronya (szlovákul Dobrá Niva, németül Döbring) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 1859 lakosából 1766 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zólyomtól 12 km-re délre fekszik.
Története [szerkesztés]
Régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban éltek emberek. A bronzkorban és a római korban is település állt a falu helyén. A mai települést 1254-ben IV. Béla király oklevelében említik először, amikor a király a letelepülő német családoknak privilégiumokat biztosít. A későbbi oklevelekben a falu neve Dobrona, Dobruna, Döbring, Dobronyva, Dobronivá alakokban fordul elő. A falu kezdetben Dobronya várának szolgálófaluja volt. 1380-tól Szászpelsőc, majd 1523-tól Pelsőc uradalmának része. A 16. században többször pusztította a török, 1606-ban Bocskai hadai, 1682-ben Thököly kurucai táboroztak itt. 1626-tól az Eszterházy család a birtokosa. 1637-ben, 1747-ben, 1749-ben és 1769-ben tűzvészek pusztítottak.
Vályi András szerint "DOBRONYIVA. Tót mező Város Zólyom Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, II. LAJOS e’ Várat Verbőtzy nevezetes törvény túdónak ajándékozta vala; határbéli földgyének egy harmad része sovanyas, és nehezebben miveltetik, réttyét pedig néha a’ víz járja; de mivel a’ Királyi Tábla által nevezetes jövedelmet nyert, azon felűl határja nagy, és legelője, fája elegendő, keresetre is módgya van, Selmetzre való fa hordással, és másféle fuharozással, a’ községnek öt kaszás alá való réttyei is van, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Dobronyiva, Zólyom m. tót mváros, a pesti országutban: 113 k., 1039 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. Földe sovány, de rétje, legelője, erdeje hasznos. Északra láthatni a régi Dobravárának maradványait. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz. " [3]
1910-ben 1819, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
2001-ben 1728 lakosából 1704 szlovák volt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobronya témájú médiaállományokat.- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Dobronya Szlovákia térképén
- Dobronya várának képes ismertetője (szlovákul)
- Dobronya története (szlovákul)
- Az általános iskola honlapja
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
