Dobronya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobronya (Dobrá Niva)
Dobronya látképe.JPG
Dobronya látképe
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Zólyomi
Rang község
Első írásos említés 1254
Polgármester Martin Krúdy
Népesség
Teljes népesség 1859 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 357 m
Terület 52,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dobronya  (Szlovákia)
Dobronya
Dobronya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 19° 06′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 19° 06′ 08″
Dobronya weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dobronya (szlovákul Dobrá Niva, németül Döbring) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zólyomtól 12 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban éltek emberek. A bronzkorban és a római korban is település állt a falu helyén.

A mai települést 1254-ben IV. Béla király oklevelében említik először, amikor a király a letelepülő német családoknak privilégiumokat biztosít. A későbbi oklevelekben a falu neve Dobrona, Dobruna, Döbring, Dobronyva, Dobronivá alakokban fordul elő. A falu kezdetben Dobronya várának szolgálófaluja volt. 1380-tól Szászpelsőc, majd 1523-tól Pelsőc uradalmának része. A 16. században többször pusztította a török, 1606-ban Bocskai hadai, 1682-ben Thököly kurucai táboroztak itt. 1626-tól az Eszterházy család a birtokosa. 1637-ben, 1747-ben, 1749-ben és 1769-ben tűzvészek pusztítottak.

Vályi András szerint "DOBRONYIVA. Tót mező Város Zólyom Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, II. LAJOS e’ Várat Verbőtzy nevezetes törvény túdónak ajándékozta vala; határbéli földgyének egy harmad része sovanyas, és nehezebben miveltetik, réttyét pedig néha a’ víz járja; de mivel a’ Királyi Tábla által nevezetes jövedelmet nyert, azon felűl határja nagy, és legelője, fája elegendő, keresetre is módgya van, Selmetzre való fa hordással, és másféle fuharozással, a’ községnek öt kaszás alá való réttyei is van, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Dobronyiva, Zólyom m. tót mváros, a pesti országutban: 113 k., 1039 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. Földe sovány, de rétje, legelője, erdeje hasznos. Északra láthatni a régi Dobravárának maradványait. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz. " [3]

A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1819 lakosából 1763 szlovák, 26 német, 9 német és 21 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 1728 lakosából 1704 szlovák volt.

2011-ben 1859 lakosából 1766 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]