Bábaszék
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Bábaszék | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Pelsőci |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | község |
| Polgármester | Jana Gregušová |
| Népesség | |
| Népesség | 453 (2005) |
| Népsűrűség | 20 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 415 m |
| Terület | 22,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Bábaszék
|
|
|
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
|
Bábaszék (szlovákul Babiná, németül Frauenstuhl) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2001-ben 435 lakosából 420 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zólyomtól 16 km-re délre fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már i. e. 700 körül is éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt előkerült cserépmaradványok és bronzeszközök. A mai települést 1254-ben "Babucseky" említik először, amikor IV. Béla királytól bányavárosi kiváltságokat kapott. Ezeket a jogait a 16. században magyar urai is megerősítették és csak a 17. században vesztette el őket. 1270-ben "Babacseky", 1351-ben "Babazeky" alakban szerepel az írott forrásokban. A település a középkorban a városokhoz hasonlóan fejlődött, megőrizve gazdasági önállóságát. Ezt egészen a 15. század elejéig megőrizte, amikor fejlődése megtorpant és a dobronyai uradalom része lett, a 17. században pedig kiváltságait is elveszítette. A 16. század második felében felégette és többször kirabolta a török. A 19. században városi rangját is elveszítette és azóta faluként tartják nyilván. Lakói főként mezőgazdaságból és bányászatból éltek.
Vályi András szerint "BÁBASZÉK. Totúl Babina. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokos Ura Abda Uraság, lakosai katolikusok; fekszik a’ Zólyomi uradalomban, Korponától egy mértföldnyire, kies helyen, földgye termékeny, Temploma erősség formára van építve, a’ mint hogy belső had idején, katonai örízet is vala benne, ambár mind azokkal a’ tulajdonságokkal bővelkedik, mellyekkel a’ többi mező Városok; de mivel vize nintsen, második Osztálybéli. " [1]
Fényes Elek szerint "Bábaszék, Babina, tót mváros Zolyom vgyében, a pesti országutban: 76 kath., 562 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. Határa elég termékeny; gyümölcse sok. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz. " [2]
1910-ben 739, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott. 1944-ben területén súlyos partizánharcok folytak.
[szerkesztés] Nevezetességei
Szent Mátyás apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma az 1250-es években épült román stílusban. 1754-ben és 1771-ben újjáépítették.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
|
|
|
|---|---|
|
Zólyom (Zvolen) Bacúr (Bacúrov) · Bábaszék (Babiná) · Bozókszabadi (Bzovská Lehôtka) · Dobó (Dubové (okres Zvolen)|Dubové) · Dobronya (Dobrá Niva) · Dobróváralja (Podzámčok) · Garamberzence (Hronská Breznica) · Kovácsfalva (Kováčová) · Lest (Lešť) · Lukóca (Lukavica) · Nagyócsa (Očová) · Nagyrét (Veľká Lúka) · Nagyszalatna (Zvolenská Slatina) · Osztroluka (Ostrá Lúka) · Szászpelsőc (Sása) · Szélnye (Sielnica) · Szliács (Sliač) · Tótpelsőc (Pliešovce) · Újmogyoród (Lieskovec) · Vaségető (Železná Breznica) · Zólyomberezna (Breziny) · Zólyombúcs (Budča) · Zólyommihályi (Michalková) · Zólyomternye (Tŕnie) · Zólyomtúr (Turová) |
|
