Szélnye
| Szélnye (Sielnica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1250 |
| Polgármester | Anna Gavajdová |
| Irányítószám | 962 31 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1324 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 74 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 338 m |
| Terület | 17,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szélnye
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 38′ 00″, k. h. 19° 06′ 40″ | |
| Szélnye weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szélnye (1899-ig Szielnicz, szlovákul Sielnica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 1324 lakosából 1106 szlovák és 109 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zólyomtól 6 km-re északra fekszik.
Története [szerkesztés]
A települést 1250-ben "Zelnitz" alakban említik először. 1280-ban "Scelnece", 1293-ban "Zelnicha" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Lakói egykor szabad emberek voltak, a falu a zólyomi királyi uradalomhoz tartozott. 1288-ban IV. László király a znióvári Szűz Mária kolostornak adományozta. Szélnye gótikus temploma 1397-ben épült fel. 1657 és 1668 között a töröknek fizetett adót. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1710-ben felégették a hadak. II. József 1776-ban a falut a besztercebányai káptalannak adta, akik 1780 és 1790 között reneszánsz-barokk stílusú kastélyt építettettek ide. A 18. - 19. században a falu fazekasairól volt híres. 1828-ban 61 házában 485 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, fuvarozással, erdei munkákkal, fazekassággal foglalkoztak. Az 1853. évi kolerában 36 lakos hunyt el a községben. 1873 után határában szenet bányásztak. 1890-ben nagy tűzvész pusztított.
Vályi András szerint "SZIELNICZA. Tót falu Zólyom Várm. fekszik Zólyomhoz 1 mértföldnyire; határja meglehetõs. " [2]
Fényes Elek szerint "Szielnicza, tót falu, Zólyom vmegyében, a selmeczi országutban: 480 kath., 5 evang. lak. Cserépedényei leghiresebbek az egész megyében. F. u. a beszterczei káptalan. Ut. p. Bucsa." [3]
1910-ben 699 túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
2001-ben 1156 lakosából 1122 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1942-ben épült, a korábbi 1397-ben épített templom alapjain.
- Barokk kastélya a 18. század második felében épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
