Szélnye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szélnye (Sielnica)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Zólyomi
Rang község
Első írásos említés 1250
Polgármester Anna Gavajdová
Irányítószám 962 31
Körzethívószám 045
Népesség
Teljes népesség 1324 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 338 m
Terület 17,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szélnye (Szlovákia)
Szélnye
Szélnye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 00″, k. h. 19° 06′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 00″, k. h. 19° 06′ 40″
Szélnye weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szélnye (1899-ig Szielnicz, szlovákul: Sielnica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 1324 lakosából 1106 szlovák és 109 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zólyomtól 6 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1250-ben "Zelnitz" alakban említik először. 1280-ban "Scelnece", 1293-ban "Zelnicha" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Lakói egykor szabad emberek voltak, a falu a zólyomi királyi uradalomhoz tartozott. 1288-ban IV. László király a znióvári Szűz Mária kolostornak adományozta. Szélnye gótikus temploma 1397-ben épült fel. 1657 és 1668 között a töröknek fizetett adót. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1710-ben felégették a hadak. II. József 1776-ban a falut a besztercebányai káptalannak adta, akik 1780 és 1790 között reneszánsz-barokk stílusú kastélyt építettettek ide. A 18. - 19. században a falu fazekasairól volt híres. 1828-ban 61 házában 485 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, fuvarozással, erdei munkákkal, fazekassággal foglalkoztak. Az 1853. évi kolerában 36 lakos hunyt el a községben. 1873 után határában szenet bányásztak. 1890-ben nagy tűzvész pusztított.

Vályi András szerint "SZIELNICZA. Tót falu Zólyom Várm. fekszik Zólyomhoz 1 mértföldnyire; határja meglehetős. " [2]

Fényes Elek szerint "Szielnicza, tót falu, Zólyom vmegyében, a selmeczi országutban: 480 kath., 5 evang. lak. Cserépedényei leghiresebbek az egész megyében. F. u. a beszterczei káptalan. Ut. p. Bucsa." [3]

1910-ben 699 túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

2001-ben 1156 lakosából 1122 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma 1942-ben épült, a korábbi 1397-ben épített templom alapjain.
  • Barokk kastélya a 18. század második felében épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]