Nagyrét (Szlovákia)
| Nagyrét (Veľká Lúka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1281 |
| Polgármester | Andrea Chromeková |
| Irányítószám | 962 31 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 828 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 311 m |
| Terület | 8,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 37′ 47″, k. h. 19° 10′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 47″, k. h. 19° 10′ 05″ | |
| Nagyrét weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrét témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagyrét (szlovákul: Veľká Lúka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zólyomtól 7 km-re északra, a Zólyomi-medence nyugati részén, a Garam bal oldalán, 311 m magasan fekszik.
Története[szerkesztés]
1281-ben „Nogreth” néven említik először. Ezután 1401-ben „Villa Nogreth”, 1424-ben „Nagreth” alakban tűnik fel. Ebből az időből maradt fenn a település legrégibb épülete, az egykori kastély. A 15. századtól Zólyom várának tartozéka volt. A 17. században az Eszterházyak zólyom–dobronyai uradalmához tartozott. Az 1673 és 1848 közötti időszakban a község lakóira elviselhetetlen elnyomás nehezedett. Ebből az időszakból származik a község régi pecsétje is. A települést szlovák nevén csak 1773-ban említik először. 1787-ben 43 házában 351 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUKA. Két tót falu Zólyom Várm. földes Urai több Urak, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Osztro Luka Zólyomhoz fél, Nagy Luka, vagy Nagy Rét pedig Garamszeghez 1/4 mértföldnyire, határbéli földgyeik középszerűek, vagyonnyaik is meg lehetősek.”[2]
1828-ban 62 házában 482 lakost számláltak. Lakói földműveléssel, kender termesztéssel, vászonszövéssel, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rét (Nagy), Velka Luka, tót falu, Zólyom vmegyében, közel a Garanhoz: 69 kath., 418 evang. lak. F. u. a kamara.”[3]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 334 túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 393 lakosából 381 szlovák volt.
2011-ben 486 lakosából 438 szlovák.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 19.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
 A Zólyomi járás települései | |
|---|---|
Zólyom (Zvolen) Bábaszék (Babiná) · Bacúr (Bacúrov) · Bozókszabadi (Bzovská Lehôtka) · Dobó (Dubové) · Dobronya (Dobrá Niva) · Dobróváralja (Podzámčok) · Garamberzence (Hronská Breznica) · Kovácsfalva (Kováčová) · Lest (Lešť) · Lukóca (Lukavica) · Nagyócsa (Očová) · Nagyrét (Veľká Lúka) · Nagyszalatna (Zvolenská Slatina) · Osztroluka (Ostrá Lúka) · Szászpelsőc (Sása) · Szélnye (Sielnica) · Szliács (Sliač) · Tótpelsőc (Pliešovce) · Újmogyoród (Lieskovec) · Vaségető (Železná Breznica) · Zólyomberezna (Breziny) · Zólyombúcs (Budča) · Zólyommihályi (Michalková) · Zólyomternye (Tŕnie) · Zólyomtúr (Turová) |
